Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló:
1970 ajánlja a kínai vakcinát 60 év felett is (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.), mert semmi jel nem utal arra... ELNÖK: Arató képviselő úr, ne óbégasson állandóan közbe, legyen szíves! MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: ...hogy másképp hatna az időseknél, mint a fiataloknál. Önöknek el kell számolniuk a saját lelkiismeretükkel. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Gyurcsány Ferenc néhány perccel ezelőtt morális bukásról beszélt. Önök megbuktak ismét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Úgy veszem észre, képviselőtársaim, hogy a létszám növekedésével a zajszint is emelkedett, úgyhogy kérném szépen önöket arra, hogy türelemmel hallgassák végig a még hátra lévő hozzászólásokat. Most Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló napirend előtti hozzászólása következik. Megadom a szót. Parancsoljon! FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Minden évben és minden évforduló alkalmával emlékezünk a náci korszak borzalmaira, és minden adandó alkalommal emlékeztetünk is mindenkit ezekre a rémtettekre, annak érdekében, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő az emberiség történetében. Május 16-a a roma bátorság és ifjúság napja. Ezen a napon 1944-ben több ezer férfi, nő, gyermek, fiatal és idős állt ellen a kivégzőosztagnak. A roma holokausztról, a pharrajimosról évtizedekig nem beszélt senki. Aztán egy idő után maguk a romák is rájöttek arra, hogy szembe kell nézni népünk súlyos öröksé-gével, és minden évben fontos megemlékezni a sokáig elhallgatott tényekről. 2006-ban az Európai Roma Fórum az egyik koncentrációs táborban tartott találkozóján a bátorság és a roma ifjúság napjává nyilvánította május 16-át. Ma már merünk beszélni azokról a fájdalmakról, amiket hozzátartozóink, felmenőink átéltek a koncentrációs táborokban. (Zaj. - Az elnök csenget.) Sokan átélték, de túl nem élték. Nem romák voltak, nem zsidók voltak, emberek voltak, akikkel nem történhettek volna meg ezek a szívszaggató borzalmak. Tények azok, hogy 1944-ben, május 16-án a Zigeunerlagereket le akarták rombolni, a „Z”-tábor lakóit el akarták gázosítani. A barakkokban élők egy lengyel politikai fogolytól, Joachimovskytól tudták meg, hogy ezen a napon a halálba küldik őket. A cigánytábor lakói a tervek szerint gongszóra vonultak volna a halálba. Amikor azonban május 16-án megszólalt a gong, egyetlenegy cigány sem mozdult meg. Bilincsekkel, láncokkal, ásókkal, késekkel, szerszámokkal, kövekkel felfegyverkezve szembeszálltak a géppisztolyos SS-katonákkal. Miután ilyen ellenállásra senki nem számított, felhagytak a május 16-ai tömeggyilkos terveikkel a nácik. Több mint hatezer ember szállt szembe a fegyveres erőkkel. Ellenálltak. Bátrak voltak. Alapvető jogukat akarták. Semmi mást nem akartak, csak élni. És igaz ugyan, hogy a „Z”-tábor addig együtt élő lakóit szétválasztották, és idő kérdése volt számukra a haláluk időpontja, de akkor megmenekültek, és tanúbizonyságot tettek bátorságukról, élni akarásukról. Hősök voltak, akikről nemcsak megemlékezünk minden évben, de példát is mutatunk velük a társadalomnak. Nem könnyű elődeink történetét évről évre felidézni. A népünket ekkor ért veszteség fájdalmat okoz, és megrendítő szembenézni a kor borzalmaival, de úgy gondolom, hogy a roma bátorság és ifjúság napja évről évre alkalmat ad arra, hogy kifejezzük, az élet erősebb, mint a halál, nekünk, az utódoknak tovább kell lépnünk, tovább kell mennünk, és meg kell mutatnunk, hogy népünk sokszínűsége nem elvesz, hanem hozzáad a világhoz. Ma már remélhetőleg mindenki tudja, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus veszélyezteti társadalmunk megfelelő működését. A II. világháború során a pusztító politikai fanatizmusnak és a kegyetlen ideológiának több százezer, egyes becslések szerint másfél millió roma esett áldozatul, de összességében több millió ember életét oltották ki. Ártatlanok voltak mindannyian. A cigányság által átélt embertelen megaláztatásra és a méltánytalanságra mondott nemet több ezer ember azon a napon, 1944. május 16-án. Bátrak voltak mindannyian. És nemet mondunk most is a
