Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. május 3. hétfő - 196. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):

1885 gazdaságpolitikát folytat. Összességében” - felhívnám ennek a szónak a fontosságára az ön figyelmét: összességében - „az emberek jólétének növelésére használja ezeket a pénzeket.” A most következő pénzügyi ciklusban, illetőleg az úgynevezett RRF-keretben, a helyreállítási alapban rendelkezésre álló forrásokat is így szeretnénk felhasználni. Azt a félreértést szeretném eloszlatni, hogy itt alapvetően egy hitelkonstrukcióról van szó. A vissza nem térítendő, támogató rész esetében nyilván közvetett az államok felelőssége, de a visszatérítendő részek tekintetében pedig közvetlen minden nemzetállam felelőssége. Így csak olyan konstrukciót vagyunk hajlandók támogatni és szeretnénk igénybe venni, ami a magyar emberek javát szolgálja. Ezzel szemben önök európai egyesült államokról beszélnek. Én még olyat soha nem hallottam felelős magyar politikustól a parlamentarizmus több száz éves történetében, hogy azért kardoskodott volna, hogy kevesebb hatáskört Budapestnek, több hatáskört Bécsnek, Moszkvának, Brüsszelnek - nyugodtan kiválaszthatja a tetszőleges főhadiszállását. Szerintem ez példátlan! És az európai uniós politikát ismerve pedig látszik, hogy ha nincs erős magyar érdekképviselet, akkor nincs rezsicsökkentés, nincs adócsökkentés (Az elnök csenget.), nincs migrációellenes politika és nincs családtámogatás. Mi ezekért küzdünk, önök pedig ezek ellen. Egyszer próbáljanak a magyar emberek oldalára állni! Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Korózs Lajos képviselő úr, az MSZP képviselője: „Aktuális kérdésekről” címmel. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon! KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A napokban látott napvilágot a kormány (Németh Szilárd István: Hazudik!) azon elképzelése, mely szerint a nyár folyamán 0,6 százalékkal kiigazítják a nyugdíjakat. Mi történt eddig? Csak annyi történt, hogy amit mindenki tudott ebben az országban, egy év után arra rájött a kormány is. A múlt évben, amikor itt májusban a költségvetés vitája zajlott, akkor én magam is fölhívtam a figyelmet arra, hogy már a jegybank is magasabb inflációs rátával számol, mint amit beterjesztett a kormány a költségvetési törvényben. Következésképpen a vak is látja, hogy elszabadultak az árak ebben az évben, és nyár folyamán odaadja majd a kormány nagy kegyesen azt a pénzt, amit egyébként már januárban oda kellett volna adni. Talán egy kicsivel többet is kellene. Nézzék, a múlt évben, megnéztem, nem volt olyan hónap, ahol 7 százalék alatt lett volna az élelmiszerek inflációs rátája, mondom, 7 százalék alatt. Voltak olyan termékek, termékcsoportok, ahol nem volt ritka a 20-30 százalékos infláció sem. A nyugdíjasszegénységet mi sem demonstrálja jobban, hogy 2010-ben, képviselőtársaim, nem érte el az 5 százalékot a nyugdíjasok szegénységi rátája, és tíz év távlatában ez a háromszorosára nőtt. Ezeket a statisztikai adatokat önök is ismerik. (Dr. Rétvári Bence: Ez nem igaz!) Valamint ismerik azt a KSH-s adatot is, amely szerint a legalacsonyabb jövedelmi tizedben 2010-ben összesen 26 ezer nyugdíjas volt, és 2020-ra, képviselőtársaim, ez 270 ezer főre növekedett. Tehát több mint tízszeresére nőtt a legalacsonyabb jövedelmi tizedben élő nyugdíjasok száma. Na, de nem kell ide sok statisztika, mert a nyugdíjasok a bőrükön érzik az árak drágulását. Képviselőtársaim! 0,6 százalék. Tudják, a dél-hevesi térségben, és mindegy, hogy melyik települést vesszük sorba, Pélyt vagy Viszneket, vagy éppen Sarudot vagy Kiskörét, ott az emberek 70-80 ezer forintból élnek, hogyha nyugdíjasok, és vannak nagyon sokan, akik még ennél is kevesebből. Ők a 0,6 százalékkal kapnak majd 270-300 forintot. Talán 20 deka lecsókolbászt is tudnak érte venni. De még az átlagemelkedéssel, az átlagnyugdíj melletti emelkedéssel vagy emeléssel számolva sem fogja elérni a 800 forintot havonta ez a kiigazítás. Azért, képviselőtársaim, azt is tudják, ugye, önök, hogy a nyugdíjasok közel kétharmada nem kapja meg még az átlagot sem. A közel 2 millió nyugdíjasból 1,2 millióan vannak olyanok, akik nem kapják meg az átlagot. Nos, nekik ez az emelés sem jár vagy ez a kiigazítás sem jár, pedig mindenkinek ugyanannyiba kerül a boltban a kenyér, a tej, vagy éppen, ha már említettem, a lecsókolbász. Bár a milliós nyugdíjjal rendelkezők valószínűleg Pick szalámit vásárolnak, őket ez nem érdekli, hogy mekkora az infláció Magyarországon. Tudják, ez a politika, amelyet önök folytattak, sajnos idevezetett. Odavezetett, hogy az elhibázott inflációkövető nyugdíjemelés ezt eredményezte, hogy ennyien kényszerülnek szegénységben élni. Többször fölhívtam rá a figyelmet, hogy ez az évszázad átverése, mert ezzel az inflációkövető nyugdíjemeléssel nem