Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 30. péntek - 195. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (DR. HILLER ISTVÁN): - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1869 Tehát a három kitűzött cél, ha jól dekódoltam ebből a javaslatból, mind részünkről támogatandó, jó, hasznos és szép. Ezt két részen valósítja meg, tulajdonképpen két fő javaslata van ennek az egész dolognak. Van az aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer, az előttem szólók ezt kivesézték, szerintünk teljesen rendben van és támogatandó, és valóban, ahogy Nacsa képviselő úr is mondta, több helyen ezt már használják, futárcégektől kezdve sok-sok helyen - miért ne lehetne ezt bevezetni ezen a területen is? Azonban van ennek a javaslatnak egy másik része, ez a bizonyos építőipari kifehérítést célzó adatszolgáltató rendszer és annak kifejezetten az építőipari része, az Üvegkapu, amely szerintünk számos aggályt fölvet. Itt nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy azért mégiscsak egy elméleti síkról kell megközelíteni ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy a pénztárgép és az építőipari munkát végző ember nem ugyanaz a kategória. Tehát ha vállalkozások pénztárgépeit bekötjük a NAV-hoz azért, hogy még transzparensebb legyen a cégek működése, és a NAV-nak még könnyebb legyen elszámoltatni őket vagy akár rámutatni a nem megfelelő bevallásra, az teljesen támogatandó, és rendben van. De az egy egészen más kategória, hogy embereket végigkövetünk a munkájuk során, tehát ha jól értelmezem, akkor ez a javaslat arról szól, hogy reggel becsekkol, és ameddig ki nem csekkol, addig nyilván van tartva, pontosabban: tudható, hogy becsekkolt, tehát ott van, és amikor kicsekkol, akkor meg tudható, hogy elment onnan. Ha jól értem, ha napjában többször oda-vissza megy vagy kimegy, tehát mozgás van, akkor ezt is regisztrálja ez a rendszer. Azt gondolom, hogy ez túlmegy azon a határon, még akkor is, ha a szándék nemes, még akkor is, ha valóban azt a célt szeretné elérni ezzel a kormány, amit az előterjesztő államtitkár úr mondott, tehát egyfajta kifehérítést, még ekkor is azt gondolom, hogy ez túlzás. (16.10) Nem gondolom, hogy az államnak feladata lehet tudni arról, hogy az egyes emberek éppen hol vannak. És ez kinyitja annak a kérdését, hogy a mindenféle elektronikus rendszert, ami körbevesz minket, és amivel tényleg akár lehetne monitoringozni az embereknek bizonyos cselekedetét, mozgását, tevékenységét, hollétét, az nem véletlen, hogy nem használjuk, pontosabban nagyon komoly korlátja van ezek használatának. Hogyha ez a dolog lehetséges, ami ebben a javaslatban van, akkor ez egy kapu arra, hogy ezt be lehetne vezetni más területeken is. Miért csak az építőiparban? Miért ne lehetne akár az országgyűlési képviselők mozgását is ugyanígy monitoringozni, hogy vajon mikor jövünk be ide, és hogy megyünk haza? (Nacsa Lőrinc felmutatja a belépőkártyáját.) És egy mindenki által hozzáférhető adatbázisról beszélünk itt. Itt arról beszélünk, hogy ezt összerakjuk egy nagy adatbázisba, és ez hozzáférhető széles körnek - a probléma ez. Az a probléma ezzel a javaslattal, és sok más eddigi, ebbe az irányba mutató javaslattal, hogy a kormány az elmúlt években nagyon szeretett olyan adatbázisokat létrehozni, illetve azokkal mindenféle adatkapcsolatot létrehozni más állami adatbázisok között, ezekhez a hozzáférést minél több hivatal és hatóság számára megadni, amelyek képesek arra... - természetesen mindig egy pozitívnak tekintett cél érdekében, és azzal érvelve, hogy azért van szükség ezekre az adatgyűjtésekre, adat-összekapcsolódásokra, mert ezzel még fehérebb, még tisztább, még rendezettebb az életünk, de kell arról beszélni, hogy közben ennek van egy hátulütője, van egy árnyoldala. És ne haragudjon, tisztelt államtitkár úr, ön azt a kormányt képviseli, amely kormányról nem tudjuk azt feltételezni, hogy nem futott át az a gondolat a kormány bizonyos tagjainak a fejében, hogy jó lehet ilyen adatbázis meg egyéb adatbázis mindenféle egyéb politikai cél megvalósítására is. Tehát az a probléma ezzel, és ezt több képviselőtársam más oldalról megközelítve elmondta, hogy olyan adatgyűjtés valósul meg ebben, amely felveti annak kérdését, hogy ez egyáltalán jogszerű-e, ez egyáltalán az adatvédelmi szabályoknak megfelel-e, GDPR-kompatibilis-e, és hogy ennek kapcsán volt-e bármilyen előzetes hatásvizsgálat, vagy bármilyen olyan szakmai értékelés, amely ezen végigment, és ezeket az aggályokat, amiket én most így hosszabban megfogalmaztam, valóban átvették-e önök, illetve a kollégáik. És akkor még egyet hadd mondjak, ami ennek egy kisebb része, de szóba kell hoznom, hogy itt a javaslat szerint az egyik cél az építőipari szerződések nyomon követése, illetve a kapcsolatok nyomon követése. Ez is felvet egyébként jogi problémát, ugyanis itt egyes cégekről, illetve magánjogi szerződésekről beszélünk, tehát nem állami feladatok vagy az állam által megrendelt tevékenységek ellenőrzéséről van szó, hanem két ember, egy megrendelő és egy vállalkozó közti szerződésnek a teljesülését, nem teljesülését, nyilvántartását, annak a végrehajtását vagy arra utaló adatok gyűjtését is megvalósítja ez a rendszer. Nem pontosan látható, hogy az államnak ezen a téren milyen szerepe van. Értem az érvelést, benne van az indoklásban is, és elmondta államtitkár úr is, hogy ennek az lenne a célja, hogy ne legyen baj, ne legyen gond, illetve védjük meg az állampolgárokat, hogyha úgy alakul, hogy az a gaz építőipari cég nem úgy jár el, nem alkalmazza szabályszerűen az alkalmazottakat, vagy nem úgy hajtja végre a feladatot. Én ezt értem, csak azt gondolom, hogy ennek a célnak az érdekében, ha ez a cél valóban, akkor is