Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok elektronikus ügyintézésével, valamint a kormányhivatali adatszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1866 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Hasonlóan az előző napirendi ponthoz, itt is azt tudom elmondani, hogy éppen itt volt az ideje, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéskörrel. Visszakanyarodva szintén az előző napirendhez, ahhoz hasonlóan néhány pontot szeretnék csak kiemelni, ahol némiképp ellentmondást érzünk, vagy pedig szeretnénk, ha kapnánk a kérdéseinkre választ itt a vita keretében. Az első ilyen „az aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer bevezetése a fővárosi és megyei kormányhivatalokban” című rész lenne. Az elektronikus formában tett hagyományos aláírás biometrikus adatai alapján történik a jognyilatkozat hitelesítése. Szerintem ezzel semmi gond nincsen, mert a közigazgatásban is egyértelműen haladni kell a korral, valamint régi célkitűzés a digitalizáció fejlesztése. Az aláírópados módszer bevált már a magánszektor sok területén, így, ahogy államtitkár úr is elmondta, a mi véleményünk is egyezik, hogy ez megfelelő garanciákkal igazából támogatható. Amivel viszont lehet probléma adatvédelmi szempontból, az az, hogy az indoklás szerint közvetlen adatkapcsolat kerül kialakításra az egységes szociális ellátások, ügyviteltámogató rendszer és az oktatásnyilvántartás, valamint az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által használt rendszerek között. Magában a javaslatban megkeresésre történő adatszolgáltatásról van szó. Ez azt jelenti, hogy az adott szerv a szociális ellátások ügyvitelét támogató rendszer útján megkeresésre ad szolgálatot a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére a pénzbeni és természetbeni szociális ellátások, valamint a gyermektartási díj megelőlegezésének, a jogosultság fennállásának elbírálása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából. Úgy gondoljuk, hogy egyébként ezzel sincsen baj, ha szakmai célokat szolgál, de ha nem tudjuk, hogy miért, vagy miért van konkrétan szükség az adatszolgáltatásra, akkor viszont nem felel meg az „átlátható állam”, „átlátható polgár” elveknek. Ennek a módosításnak az oka viszont a hatékonyságra való egyszavas utaláson kívül semmilyen módon nincs kifejtve az indoklásban. A másik ilyen a nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszer részeként az építőipari monitoring- és adatszolgáltató rendszer, ugye, ez az Üvegkapu működésére vonatkozó szabályok megállapítása. Célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előmozdítása, az építőipar szerződéses kapcsolatainak nyomon követése, a rendszerbe kerülő adatok elemzési lehetőségének megteremtése, a személyi adatok megismerésének lehetőségét kizáró módon. Azt hiszem, hogy ezzel sem lehet alapvetően gond, hiszen az építőipar fehérítése régóta húzódó ügy, és ez valóban szolgálhatja ezt a célt. Azért van egy olyan félelmünk, hogy ez komoly adminisztrációs terhet fog róni a foglalkoztatóra. Az Üvegkapu-rendszer adatai megkönnyítik az adóellenőrzések lefolytatását a vállalkozások foglalkoztatást érintő adókötelezettségeinek teljesítése tekintetében. Ugye, a javaslat bevallottan a pénztárgépek és az étel-ital automaták online bekötésének tapasztalataiból merít, és tudjuk, hogy ott azért voltak problémák. Itt a pénztárgépek bevezetésének korai időszakára célzok. Az adminisztrációs terhek növelése tovább drágíthatja egyébként az amúgy is rendkívül drága és rohamosan dráguló építőipart. Nem tudom, hogy a területről milyen szervezetekkel egyeztettek, de az ő véleményük is, azt hiszem, hogy kulcsfontosságú lenne ebben az ügyben. Sajnos erre egyébként az internetes keresésem alapján sem találtam megnyugtató válaszokat. Jelen álláspont szerint, jelen helyzetben nekem az a legfontosabb problémám ezzel, hogy rendeletre hagyják a részletek szabályozását. Nyilván ez a legtöbb törvénynél így van, hiszen nehéz lenne elvárni azt, hogy minden részletre maga a törvény terjedjen ki. De konkrétan ebben a helyzetben akkor is nagyon keveslem azt, amit a jogszabály szövege tartalmaz. Tehát nem igazán ismerhető meg belőle, hogy konkrétan majd kiknek kell ezt a kötelezettséget első körben magukra vállalniuk, és kik azok, akiknek később kell ehhez csatlakozni. Ha erre vonatkozóan esetleg kaphatnánk valami megnyugtató választ, az jó lenne. Itt is azt tudom elmondani zárásként, amit az előző napirendi pontnál elmondtam, hogy tényleg itt volt az idő arra, hogy ez ügyben modernizáljunk, és a jogszabályt is igazítsuk a jelenkor követelményeihez. Remélem, hogy a rendeleti szintű szabályozás is majd ennek a szellemében fog megszületni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. ELNÖK: Köszönjük. Most szót adok Nacsa Lőrincnek, aki a KDNP képviselőcsoportjának véleményét közli velünk. Parancsoljon, képviselő úr!
