Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1838 Már a Nemzeti hitvallás jelzi, hogy Magyarország a fenntartható fejlődés keretei között elkötelezett a Kárpát-medence természeti és épített környezetének megóvása iránt, tekintettel a jelenkor emberére és a jövő nemzedékekre egyaránt. A Nemzeti hitvallás egyértelműen utal a fenntartható fejlődés elvére, amely az Alaptörvény Q) cikkében kifejezetten is nevesítésre kerül oly módon, hogy Magyarország az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Akkor fenntartható a fejlődés, ha a gazdaság fejlődése folyamatos szociális jobblétet eredményez az ökológiai eltartó képesség határain belül, megőrizve a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára. A természeti erőforrásainkat takarékosan, a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételével kell tehát védeni, megőrizni, illetve a leghatékonyabb felhasználás biztosításával kitermelni, minimálisra csökkentve a termőföld igénybevételével járó kedvezőtlen hatásokat. Az elkövetkező évtizedek gazdasági, társadalmi fejlődését várhatóan éppen a természeti erőforrások, így az ivóvíz, energia, termőföld szűkössége befolyásolja majd a legmarkánsabban. Korlátozás hiányában a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatósága nem biztosítható. A termőföld védelméről szóló törvény rendeltetése annak megelőzése, hogy a termőföldek indokolatlanul áldozatul essenek. A kizárólag rövid távú gazdasági előnyök alapján túlhajtott, a termőföldek igénybevételével járó beruházások nem csupán a legfontosabb mezőgazdasági termelőeszköz mennyiségét csökkentik, hanem gátolják vagy akár ellehetetlenítik a távlati fejlődését is. A beruházási kedv növelése gazdaságilag támogatható cél, hiszen nagyon fontos az ország fejlődése szempontjából a beruházások eredményezte gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és minden olyan cél, amely az ország, az adott régió vagy az adott település gazdasági növekedését eredményezheti. A beruházások megvalósítására alkalmas területek kiválasztásának módját azonban úgy kell megtalálni, hogy közben a kiemelt értékek, így a termőföldek védelme is megvalósuljon, vagyis a gazdasági célt nem lehet a kiemelt értékek védelme fölé emelni. A termőföldek más célú hasznosítására irányuló földvédelmi engedélyezési eljárások legfőbb célja, hogy a beruházásokhoz, a településfejlesztési célok megvalósításához elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, de ha ez mégis elkerülhetetlen, úgy legalább a gyengébb minőségű termőföldeket használják fel. Vagyis a cél, hogy a más célú hasznosításra irányuló túlzott mértékű, indokolatlan kezdeményezések megakadályozásra kerüljenek, illetve a szükséges igénybevételekre az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken kerüljön sor; a termőföldvagyon védelme, a termőföld más célú hasznosításának korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása, a zöldmezős beruházásra és erdőtelepítésre csak a gyengébb minőségű termőföldek igénybevétele, a területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület-kieséssel járó harmonikus összehangolása, a barnamezős beruházások szorgalmazása. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra figyelemmel fontosnak tartom, hogy a naperőművek létesítése kapcsán még időben érkezett ez a törvénymódosítás. Kiemelt kormányzati cél hazánkban is a megújuló energia minél nagyobb arányú felhasználása, ennek egyik fontos eleme a napenergia-termelés fejlesztése. Sok ezer hektárnyi naperőmű kiépítése előtt állunk, és nagyon helyes, hogy ezek helyének meghatározásához a javaslat többlépcsős rendszert határoz meg. Elsődlegesen a barnamezős területeket kell előnyben részesíteni a termőföld igénybevétele helyett. Ebben az esetben a földvédelmi szabályok alkalmazására értelemszerűen nem is kerül sor. Naperőművek termőföldre történő telepítése esetén a termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet kis teljesítményű erőműnek földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó általi létesítése, üzemeltetése céljából veszik igénybe. Ez a rendelkezés jótékonyan ösztönzi az agrártermelők diverzifikációját, azaz a több lábon állást. Ha pedig a kis teljesítményű erőmű létesítését és üzemeltetését nem a földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó kezdeményezi, akkor az csak az átlagosnál gyengébb minőségű, továbbá legfeljebb hektáronként 15 aranykorona értékű termőföldön jöhet létre a más célú hasznosítási eljárás lefolytatása nélkül. Jelen törvényjavaslat elmondott elemeinek elfogadásával egy időben és jó irányba tehetünk lépést a földvagyonunkkal való felelős gazdálkodás és ezen keresztül a magyar mezőgazdaság és vidék fejlődése érdekében. Javaslom és kérem mindannyiuk támogató szavazatát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Kétperces hozzászólásra Magyar Zoltán képviselő úré a szó, Jobbik. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nagyon szép szavak voltak itt a Nemzeti hitvallásból és a fenntarthatóságról. Maximálisan egyetértünk nyilván mindegyikkel. De akkor kérdésem lenne, hogy tud-e államtitkár úr
