Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1824 módosításának elsődleges célja a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás módosítása az Alaptörvényben rögzített, a termőföld védelmére vonatkozó kötelezettség megvalósíthatósága érdekében. A földvédelem időszerűsége kapcsán csak szeretném megemlíteni, hogy az elmúlt 30 évben több százezer hektár termőterület veszett el az országos kataszterből más célú hasznosításra, utak, vasutak, települések fejlődése, gyárak, üzemek, termelőüzemek létesítése jogán. Erre nem vagyunk képesek, hogy ezeket a termőterületeket pótoljuk. Erre csak egyetlenegy ország van Európában, ez pedig Hollandia. A földvédelem szabályainak felülvizsgálata mellett a törvényjavaslat további célja más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, technikai jellegű módosítások végrehajtása, valamint a gyümölcsültetvényekre vonatkozó szabályok pontosítása. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény módosításával a parlagfű elleni védekezés hatékonyságának növekedését várjuk. A továbbiakban nem lesz akadálya a védekezésnek a területen lévő, jelen lévő kultúrnövény egyébként elégséges tőszáma. A pálinkatörvényről. A pálinkatörvény módosítása ugyancsak jogharmonizációs okokra vezethető vissza. Az Európai Unió 2019-ben megreformálta a szeszes italokra vonatkozó szabályozást, felülvizsgálva egyúttal a szeszes italok földrajzi árujelzőinek bejegyzési módját és oltalmát is. A módosítás hármas célt szolgál. A hatályát vesztő 110/2008/ EK rendeletre való hivatkozást felváltja a 2019/787-es rendeletre való utalás. Pontosítja a pálinkatörvény szövegét az oltalom fajtáját illetően, ugyanis az uniós szabályozás értelmében csak földrajzi jelzésre lehet oltalmat szerezni, eredetmegjelölésre nem. Végül rögzíti, hogy a törvény mely rendelkezéseit kell alkalmazni a pálinka mellett a törkölypálinkára is. Erdőtörvény. Az erdőtörvény módosításának célja, hogy az erdőfelújítási kötelezettség hatósági kikényszerítése során ne érje váratlanul az erdőgazdálkodót vagy az erdő tulajdonosát az alkalmazandó hatósági intézkedéssorozat, amely először erdőfelújítási biztosíték előírásában, majd annak nem teljesítése esetén bírság formájában jelenik meg. Emellett a családi gazdaságról szóló törvény hatálybalépésével bevezetett új kategóriának, az őstermelők családi gazdaságának az erdőgazdaságban való szabályozását kívánja rendezni. Az őstermelői családi gazdaság tagja képzett erdész szakember, abban az esetben ő végezheti az erdőgazdálkodás feladatainak szakirányítását is. A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításának indoka a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítási formáinak a földforgalmi törvényben meghatározott előírásokkal való összhangba hozatala, amely az erdők használatára vonatkozó új szerződéstípusok alkalmazásának lehetőségét jelenti. A 2012 óta működő agrárkárenyhítési rendszer eddig megfelelően kompenzálta a termelők kedvezőtlen időjárási jelenségekből fakadó veszteségeit, azonban az elmúlt években tapasztalt, egyre szélsőségesebb időjárás miatt a kárenyhítési alap forráshiányossá válhat. Ezt elkerülendő szükséges a mezőgazdasági kárenyhítési törvény módosításával a termelői hozzájárulás összegének megemelése. A törvényjavaslat szerint a kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában lévő ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 4500 forint, az eddigi 3 ezer forinttal szemben, a szántóföldi zöldségtermesztésre szolgáló termőföld után hektáronként 4500 forint, az eddigi 3 ezer forinttal szemben, míg az egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1500 forint, az eddigi 1000 forint helyett emelkedne. Jelezni kívánom, hogy ez az összeg gyakorlatilag a rendszer felállítása óta, azaz lassan tíz éve változatlan volt. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása deregulációs okból szükséges. Hatályon kívül helyezésre kerül a mára már kiüresedett földkiadó bizottságokról szóló törvény, így az arra való hivatkozásokat értelemszerűen módosítani szükséges. A földforgalmi szabályozás módosításával, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben kerülnek a bírói gyakorlatban már kimunkált elvek mentén szabályok megállapításra, valamint az erdőkezelés jogcíme kerül pontosításra. Ezek mellett az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetésével összefüggésben kerül a törvény kiigazításra. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosítása a mezőgazdasági szaktanácsadói tevékenység végzésének szabályozásához szükséges törvényi rendelkezések megállapítására irányul. A részaránykiadási folyamatokat lezáró 2020. évi XL. törvény módosítása a termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utaknak az illetékes települési önkormányzat tulajdonba adására irányul. Az Állatorvosi Kamaráról szóló 2020. évi LIII. törvény módosítását kodifikációs hiba kijavítása indokolja. A Magyar Állatorvosi Kamara jelzése szerint a 2021. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában is indokolt csak a diploma megszerzésének évét követő 6. évtől előírni az ötéves szakmai gyakorlat meglétének feltételét az önálló praxis engedélyezéséhez. Erre a 2020. évben vagy azt megelőzően végzett állatorvosok esetében lenne csak lehetőség, viszont a 2022-től végzettek már ezen kötelezettség ismeretében felvételiztek az egyetemre, így rájuk nézve az előírás nem okoz hátrányt.
