Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 30. péntek - 195. szám - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi C... - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről:

1809 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt vagyunk a második napirendi pontnál, amely egyébként valóban hasonló jogszabályt módosít, igaz, hogy egészen más témában, tehát ilyen értelemben érteni lehet, hogy elkülönül az első ponttól. Én ott elmondtam, hogy nyilván az első napirendünk önálló képviselői indítványként került benyújtásra, ez pedig kormány-előterjesztésként. Az előző napirendi pontnál, valóban, Halász János volt államtitkára az EMMI-nek, és talán még akkor lehet, hogy megszólításképp járt neki az előzőekben. Én csak azt vetettem fel ott nyilván, hogy lehetett volna akár egységes szerkezetben is értelmezni a két javaslatot. De ne vesszünk el itt a részletekben! A konkrét előterjesztésről azt gondolom, hogy nyilván ez akkor átesett a megfelelő egyeztetési folyamatokon, és számtalan olyan pontosítást, előremutató dolgot is tartalmaz, amely akár támogatható is. Gondolok itt az integrált jogalkotási rendszert érintő javaslatokra. De egyébként én most abban sem látok különösebben nagy vitát, hogy a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét is a Nemzeti Kulturális Tanács tagjává teszi ez az előterjesztés. Az előttem szóló Steinmetz Ádám szintén ezt is a támogatásáról biztosította, én azt gondolom, hogy ebben nagyon nagy vita nem lesz. Egy aspektust raknék az asztalra nagyon röviden, és nyilván az utánam következő ellenzéki képviselőtársam, Varga Zoltán még fog erről beszélni, ennyit talán elárulhatok. Itt az integrált jogalkotási rendszer előzményei kapcsán azért itt minden képviselőtársammal elgondolkodhatnánk talán arról, hogy itt négy éve egy ParLex nevű rendszer valóban üzemel, sok előnyével és azért néhány érthetetlen hátrányával, hiszen a mai napig nagyon sok mindent papíralapon kell megoldanunk itt, ami pláne egy olyan helyzetben, amikor Covid-járvány van, amikor sok helyen olyan innováció is történt, hogy távolról, személyes jelenlét nélkül lehet akár bizonyos szavazásokat lebonyolítani vagy akár az ülések egy részét megtartani, akkor azért azt gondolom, hogy ez a négy év nem biztos, hogy csak pozitív elemekkel van tele. Tehát egy ennyibe, ilyen sok milliárd forintba kerülő rendszer bizony hatékonyabban támogathatná a képviselők munkáját és a jogalkotást. Ezt így zárójelben szerettem volna ebben a vitában azért az asztalra rakni. Mindent egybevetve tehát maga az anyag kormány-előterjesztés, vélelmezzük, hogy jelentős része megfelelő egyeztetési folyamaton átesett. Reméljük, hogy a végső formájában olyan lesz, hogy széleskörűen lehet támogatni, és a kérdésekre választ kapunk majd a részletes vita során is. Köszönöm. ELNÖK: Köszönjük, jegyző úr. Most megadom a szót Varga Zoltánnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen Varga László képviselőtársamnak is a promóciót. Valóban, számomra az, ami igazán - hogy is mondjam - egy kicsit elgondolkodtató, az nem más, mint amiről már többen is szót ejtettek itt: a benyújtott törvényjavaslatban az integrált jogalkotási rendszer. Hiszen nézzük is, hogy miről van szó! A kormány egy 2019-es határozatában 2020. augusztus elejétől rendelte el az IJR-nek, tehát az integrált jogalkotási rendszernek az éles üzemben történő bevezetését. Ott az általuk deklarált cél az volt, hogy a törvényalkotási eljárás egésze, a kormányzati előkészítéstől a kihirdetésig egy egységes, zárt informatikai rendszerben tudjon megvalósulni. A határozat szerint a kormánynak a törvényjavaslatokat az IJR használatával kell majd benyújtania az Országgyűlésnek. Eddig ez tiszta és világos, tehát ha ez ember itt ennyit tud erről a sztoriról, akkor nyugodtan rábólinthat, és mondhatja azt, hogy igen, ez egy fontos dolog, ennek így egyben kell lennie, és nagyon jó, hogy egy ilyen van. De hát, azért tudjuk, és szintén Varga képviselő úr mondta, és ez így van, hogy idestova negyedik éve működik az Országgyűlésben a törvényalkotást támogató informatikai rendszer, ennek ParLex a neve. Itt nagyon sokan képviselőtársaim közül, a kormány tagjai közül meg aztán tényleg mindenki ismeri ezt a rendszert, és tudja, hogy hát, bizony időnként az ember krokodilkönnyeket hullat ennek a használatánál is. De mégiscsak ez egy működő rendszer a maga kis hibáival együtt. És tudjuk azt is, illetve én magam csak feltételezem, hiszen pontos árakat ebben a sztoriban én igazán nem tudok, hogy ennek a rendszernek a kifejlesztésére valószínűleg több száz millió forintot költött az Országgyűlés Hivatala, és hát olybá tűnik különben, hogy ennek az új rendszernek a bevezetésével - és akkor itt zárójelesen még egyszer megerősíteném, hogy a ParLex élt négy évet -, tehát az új IJR bevezetésével az Országgyűlés átáll egy teljesen új informatikai rendszerre, melynek különben a költségvetése - és ezt teljesen biztosan tudjuk mondani - több mint 4 milliárd forint.