Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:

1787 elkésett törvényt tárgyalunk itt, mégiscsak azt kell mondanunk, hogy egy elkésett módosításról tárgyalunk, de alapvetően támogatandó a módosítás. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK és a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Sebián-Petrovszki László képviselő úr, DK, tessék! SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Az a javaslat, amely előttünk van, az arról szól, hogy vannak olyan jogi személy vállalkozások, cégek, ha úgy tetszik, és vannak olyan vállalkozó magánszemélyek, akik nehéz helyzetbe kerülnek, üzletileg a vállalkozásuk nehéz helyzetbe kerül, és ez a javaslat most megteremtene - igaz, egy irányelv átültetésével, de megteremtene - egy olyan opciót, amely eddig nem létezett, és amely esetleg hozzásegítené őket, hogy talpon maradjanak, és tovább tudjanak működni. A javaslat valóban új dolgot hoz be, és ezért aztán sok kérdés merül fel, hogy vajon a gyakorlatban ez hogyan fog működni. Hogy csak néhányat említsek ezek közül a problémák, aggályok, kérdések - inkább úgy fogalmazok - közül, például gond lehet abból, hogyha az illetőnek, mondjuk, több bank hitelez, és a bankok között esetleg rivalizálás vagy probléma alakul ki azzal kapcsolatban, hogy melyik milyen stratégiát tartana helyesnek annál a vállalkozónál, annál a cégnél, hiszen ugye itt tulajdonképpen arról van szó, hogy meg kell egyezniük arról, hogy most mi történik azzal a céggel, azzal a vállalkozással; hogyha nem jön létre, mondjuk, a hitelező bankok között ilyen típusú egyezség, vagy nem egy irányba húznak, akkor bizony ám, bármennyire akár hasznos lenne vagy eredményes lenne ez a megoldás az adott cégnek, ez nem fog megvalósulni, és vagy fizetésképtelenség történik, illetve hát csődbe megy az adott cég. Szintén újdonság - és ugye, nehezen tudjuk megítélni egy új intézménynél, hogy a gyakorlatban hogyan fog ez hatni a folyamatokra - ennek a bizonyos szerkezetátalakítási szakértőnek a kérdése. Több típusú ember vagy több típusú szakértő képzelhető itt el, tehát itt nem a foglalkozás a döntő, hanem hogy értsen ahhoz a területhez; ugye, ezért egy díjat fog kapni, ez benne van a javaslatban is, hogy az a mérlegfőösszegnek akár a 4 százaléka is lehet. Megint csak azt mondom, a gyakorlat fogja megmutatni, hogy ez vajon nem sok-e, egy jelentősebb cégnél a mérlegfőösszeg 4 százaléka bizony ám jelentős összeg lesz, rögtön mondom. Természetesen lehetséges - és ez most nem látható előre -, hogy az a szakértelem, amellyel ez a szakértő rendelkezni fog, az ér annyit, mint ez a bizonyos 4 százalék, ami a díja lesz, vagy maximum 4 százalék egész pontosan, de ez kérdéses jelenleg, ezt nem tudjuk megítélni. Az azonban fontos, és összességében az egész törvényjavaslat kapcsán a legfontosabb, hogy az elmúlt években számtalan esetben találkoztunk olyan cégekkel és vállalkozókkal, akik egy pillanatnyi nehézséggel szembesültek, és hogyha lett volna egy ilyen eszköz, ha létezett volna egy ilyen típusú megoldás, akkor esélyük lett volna túlélni, esélyük lett volna a vállalkozásukat megmenteni és egy új irányba kormányozni; ámde ez nem történt meg, és nem volt lehetséges, és ezért végül megszűnés, csődeljárás lett a vége a történetnek. Most, amikor a Covid-járvány miatt már egy éve tartósan gazdasági problémákkal szembesülnek oly sokan, már oly sok vállalkozás - az előbbi törvénynél beszéltünk magánemberekről, akik rossz helyzetbe kerülnek, most cégekről és vállalkozókról beszélünk -, mindannyian ismerünk ilyeneket, rengeteg sztorit tudnánk felsorolni, ahol akár még virágzónak tekintett vállalkozás vagy egyéni vállalkozó is egy csapásra elvesztette azt a helyzetét, hiszen olyan tevékenységet űzött, ami ezt a bizonyos jó helyzetét okozta, és ezért csődbe vagy csőd közelébe került, szóval, hogy egy akut problémának a kezelésére lesz talán alkalmas ez a megoldás. Ezért aztán a sok-sok bizonytalanság - ami természetes egy új helyzetben, egy új intézmény bevezetésekor, a sok-sok bizonytalanság - ellenére is azt gondoljuk, hogy ez egy jó irányba tett lépés, ez egy jó javaslat, és reméljük, ez a gyakorlatba is jó lépésként vezetődik át, ezért mi is támogatni fogjuk ennek az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Na! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki, egyelőre további képviselői felszólalásokra sem jelentkezett senki, ezért megkérdezem, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki nem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az elhangzó támogató nyilatkozatokat, várom majd, hogy a szavazásnál is támogassák. Köszönöm. (Derültség, taps.)