Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1781 A javaslat elfogadása esetén állam által nyújtandó és bárki által elérhető szolgáltatás segíti majd a jogi személy adósokat a tartozásaik kedvezőtlen felhalmozódásának, a fizetésképtelenné válásuk valószínűségének felismerésében. Ha az adós még fizetésképtelensége előtt felismeri azt, hogy pénzügyi-gazdasági krízishelyzetbe került, vagy belátható időn belül nem lesz képes a tartozásait rendezni, megnyílik számára a lehetőség, hogy szerkezetátalakítási eljárást kezdeményezzen. A megfelelő időben tett gazdasági-pénzügyi intézkedésekkel megelőzhető a munkahelyek megszűnése és az adós szükségtelen felszámolása. Figyelemmel kell lenni azonban az adós hitelezőinek érdekeire is, különösen akkor, ha segítséget nyújtanak a pénzügyi nehézség idején az adósnak. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a szerkezetátalakítási eljárást új polgári nemperes eljárásként vezeti be a magyar jogrendszerbe. A kizárólag az adós által kezdeményezhető eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik majd hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A szerkezetátalakítási eljárás a csődeljáráshoz és a felszámolási eljáráshoz képest kevésbé formalizált eljárás. Az eljárás kezdetekor az adós jelöli meg azokat a hitelezőit, akiket az eljárásba be kíván vonni. Ezeket a hitelezőket nevezi a javaslat érintett hitelezőknek. Az adós a szerkezetátalakítási eljárás sikeressége érdekében bírósági intézkedéseket kérhet, ugyanakkor a javaslatban meghatározott esetekben bírósági intézkedést a hitelezők is kérhetnek. Fontos azonban, hogy a bíróság intézkedésének igénybevétele főszabályként nem kötelező. Így az adós, illetve a hitelezők dönthetnek arról, hogy az eljárásban szerkezetátalakítási szakértő közreműködését kérik. (20.00) Továbbá az adós dönthet arról is, hogy moratóriumot kér. Sem a szerkezetátalakítási szakértő részvétele, sem a moratórium nem automatikus, illetve főszabályként nem kötelező eleme az eljárásnak. A bíróság pedig ezen eszközök alkalmazását csak akkor rendeli el, ha erre irányuló kérelmet terjesztenek elő, vagy a javaslat alapján az kötelező. Fontos eleme a javaslatnak, hogy a szerkezetátalakítási eljárás az adós döntésétől függően lehet úgynevezett bizalmi eljárás vagy nyilvános eljárás. Nyilvános eljárás esetén a szerkezetátalakítási eljárás megindításáról és befejezéséről közlemény jelenik meg a Cégközlönyben, így arról bárki tudomást szerezhet. Ha azonban bizalmi eljárásként folyik a szerkezetátalakítás, arról az eljárásba be nem vont hitelezők az eljárásról nem értesülnek, ugyanakkor fontos, hogy követelésük sincs veszélyben, mert feléjük az adósnak változatlan feltételekkel kell teljesítenie. A bizalmi eljárás ki tudja küszöbölni a megbélyegző jelleget, ezzel is támogatva a szerkezetátalakítás sikerét. Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárást megindítja, az adós lehetőséget kap arra, hogy a javaslatban megállapított időkeretek között a hitelezőivel megállapodjon a pénzügyi nehézségeinek leküzdését biztosító intézkedésekről. A javaslat a szerkezetátalakítási tárgyalások lefolytatására, az elfogadott szerkezetátalakítási terv bírósághoz való benyújtására egyéves időkeretet biztosít. Azonban ezen időtartam alatt is meghiúsul a szerkezetátalakítás, ha az adós az előrehaladást, a terv tárgyalásához szükséges minimális hitelezői támogatottságot nem tudja biztosítani. Lényeges, hogy a szerkezetátalakítás eredménytelensége esetén az eredménytelenség okán a bíróság nem rendeli el az adós felszámolását, ezért a szerkezetátalakítás a csődeljáráshoz képest kevésbé kockázatos a vállalkozások számára. A szerkezetátalakítási eljárás ugyanakkor nem is akadálya az adós felszámolásának. Ha az adós ellen akár az érintett hitelező, akár egyéb hitelező felszámolás iránti kérelmet nyújt be, azt a felszámolást lefolytató bíróság érdemben bírálja el, ha fennállnak a törvényi feltételek, akkor az adóssal szemben megindul a felszámolási eljárás, tekintettel arra, hogy a szerkezetátalakítási eljárás lehetősége ugyanis nem rontja az üzleti életben a fizetési fegyelmet. A javaslat ugyanakkor előírja a felszámolás iránti kérelem elbírálásának felfüggesztését, ha az adós moratórium hatálya alatt áll vagy azt már kérelmezte. A felfüggesztés meghosszabbodik, ha a moratórium időtartama alatt az adós a hitelezők által elfogadott szerkezetátalakítási tervet terjeszt a bíróság elé. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat szerint az adós és akár a hitelezők is szerkezetátalakítási szakértő kijelölését kérhetik, akinek fő feladata a szerkezetátalakítási terv elkészítésében való közreműködés, a hitelezőkkel való tárgyalás során való segítségnyújtás. Fontos szerep jut a szakértőnek az érdekegyensúlyok megteremtésében, valamint garanciális szerepet is betölt, ha az adós gazdálkodásának felügyeletére is kiterjed a feladatköre. Szerkezetátalakítási szakértő a felszámolószakma képviselői közül választható. Az adós moratóriumot is kérelmezhet a bíróságtól. A moratórium időtartama 4 hónap, amelynek meghosszabbítását vagy új moratórium elrendelését kérheti az adós. A 4 hónapos moratórium után azonban a
