Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter:

1767 DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt ÁSZ-elnök Úr! - már elment. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon örülök, hogy hallottam elégedett hozzászólást is a Jobbik részéről, elégedettek a törvény néhány passzusával. Mivel elég sokan felidézték itt a múltat, úgy éreztem, mint ha egy időgépbe ültem volna be, és visszarepültünk volna 2017-be. Én akkoriban Brüsszelben dolgoztam az Európai Parlamentben, és csak a sajtón keresztül érzékelhettem azt a fajta habverést, amit itthon nagyon kevés, maroknyi, főleg egy tőről fakadó szervezet gerjesztett Brüsszelben a nemzetközi sajtó mozgatásával. Tudjuk, hogy 60 ezer civil szervezet van Magyarországon, amelyek értékteremtő civil szervezetként segítik itthon a demokráciát, teljesítik ki a jogállamot, és a kezdet kezdetén is azt láttuk, hogy csak nagyon kevés, alig egytucatnyi külföldről finanszírozott civil szervezet volt az, amely már elégedetlen volt a 2017-es törvénnyel is. Akkor is a mostani szónoklatokhoz hasonló úgynevezett végítéletnapi víziókat vázoltak fel Európában, és olyan jól sikerült közbenjárniuk az Európai Bizottságnál, hogy aztán el is indult egy kötelezettségszegési eljárás. S mindezt úgy, hogy Magyarországnak nem kötelező a Velencei Bizottság véleményét megfogadni. Az ajánlások nagy részét akkoriban egyébként beültette a törvénybe. Itt sokan elmondták, hogy bizalmatlan légkört teremtett, ezért hadd jegyezzem meg, hogy az elmúlt négy esztendőben nagyon sok civil szervezet, amelyek jogkövetők, tényleg a demokratikus vitát színesítik Magyarországon, mindenféle kritika és probléma nélkül tudták magukat regisztrálni a civil információs portálon. Ezek között vannak állatvédő szervezetek, és elég sok nagyon jó nemes célt elérni kívánó szervezet. Semmiféle problémájuk nem volt, nem érezték, hogy itt valamiféle bizalmatlansági légkör teremtődne körülöttük, nem érezték, hogy elnyomják és politikai nyomás alá helyezik Magyarországon a társadalmi szervezeteket. Egész egyszerűen egy soha nem látott, vagy sajnos azóta már elég sokat látott politikai indíttatású kampány, hadjárat indult az akkori civil törvény, az akkori átláthatósági törvény ellen Brüsszelben, aminek az eredménye meg is érkezett, hiszen elindult a kötelezettségszegési eljárás, aztán lett belőle bírósági eljárás, és az ítélet, ahogy ma többször is elhangzott, gyakorlatilag minden alapjog sérelmét sikeresen megállapította. Igazságügyi miniszterként itt a magánvéleményemet nem fogom elmondani, de én úgy gondolom, hogy a „mindent is” sikerült megsértenünk ezzel a törvénnyel, egészen hihetetlen módon. Holott az a törvény, amelyet most a törvényjavaslat hatályon kívül fog helyezni, soha nem akadályozta meg azt, hogy az adott civil szervezet a külföldről hozzá érkező támogatásnak a jogosultja lehessen. Egy utólagos bejelentési kötelezettség volt hatályban, amelynek, mint mondtam, nagyon sokan meg tudtak felelni, zeneszó mellett, mindenféle probléma nélkül. Úgyhogy szeretném elmondani, hogy a józan észt azért hozzuk vissza a vitáinkba. Elmúlt négy év, itt vagyunk, megvan az ítéletünk, és én már nyáron, az ítélet kihirdetésekor üdvözöltem annak tartalmát, hiszen egyértelmű, hogy nem a célban vitatkozunk sem Európával, sem a jogkövető, jóhiszemű állampolgárokkal és a civil társadalommal. Hiszen a cél rendben van. Mi a cél? Az, hogy a legnagyobb átláthatóságot biztosítsuk a közéletben és a társadalmi életet uraló, nagyon helyesen a demokráciauraló civil szervezetek tekintetében is. Az eszköz volt vitatott, tehát ez egy eszközvita és nem a cél vitája. Ezt hadd erősítsem meg azzal, hogy idézek az ítéletből, amelynek két nagyon-nagyon fontos megállapítása van, amelyeket szerintem érdemes a továbbiakban is magunkkal vinnünk, és így közelítenünk mindenféle ilyen vitához. A Bíróság megerősítette, hogy az általuk követett célokra és a rendelkezésükre álló eszközökre tekintettel megkülönböztethető a civil szervezeteknek egy olyan csoportja, amelyek igenis képesek a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni. A képviselő asszonynak szeretném azt mondani, hogy a közélet befolyásolására való képesség nem a kormány fantáziájának a szüleménye, hanem az az Európai Unió Bíróságának az ítéletében egy nagyon fontos tényközlés, egy kijelentés. Ha megnézzük az európai közéletet, akkor tudunk olyan kategóriát teremteni pusztán a valóság felismerésével, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek noha nem politikai pártokként és aktorokként lépnek föl, mégis a rendelkezésre álló eszközöknek köszönhetően, igenis, az átlagnál nagyobb befolyást képesek gyakorolni a közéletre. Ez egy képesség, és ezt a képességet a Velencei Bizottság egyébként a jelentéseiben már többször megerősítette, és részletezte is, hogy mit kell ez alatt érteni. Azt írják egy jelentésben, hogy a több eszközzel és erőforrással rendelkező nem kormányzati szereplők nagyobb és tartósabb befolyást képesek gyakorolni a közéletre, például mert több embert tudnak felvenni, nagyobb irodákat tudnak bérelni, több konferenciát tudnak szervezni, és emiatt több emberhez fog eljutni az álláspontjuk. (18.50) Ezek egyszerű ténykérdések. Ezért jött az a vélelem, amely diszkriminációmentesen biztosítja - mert nem célzott, nem tevékenységre céloz, hanem egész egyszerűen erre a fajta képességre, amivel sokkal több helyen