Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1747 joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló EU 1111/2019-es tanácsi rendelet az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosít a más tagállambéli szülői felelősségi határozatok végrehajtására. A rendelet egyik fontos célja a gyermek meghallgatáshoz való jogának erősítése. Ennek megfelelően a javaslat átfogó jelleggel nemcsak határokon átnyúló, hanem belföldi ügyekben is valamennyi szülői felügyeletet és kapcsolattartást érintő eljárásban biztosítja az ítélőképessége birtokában lévő gyermekek véleménynyilvánításának lehetőségét, előírva ezzel kapcsolatban, hogy a bíróságnak, illetve a gyámhatóságnak közvetlenül kell értesítenie a gyermeket, hogy kérheti meghallgatását. A törvényjavaslat szintén tartalmazza a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. év október 25. napján kelt egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítését is. Magyarország 1986-ban szintén az elsők között csatlakozott az egyezményhez, ugyanakkor a hazai eljárási szabályok az alapvető jogok biztosa és az Alkotmánybíróság szerint is felülvizsgálatra szorulnak. Ennek megfelelően a mostani javaslat célja ezért a korszerűsítés, a jogellenes gyermekelviteli és nemzetközi kapcsolattartási ügyekben kialakult jó gyakorlat kodifikálása, a különböző hatóságok feladatainak világos rögzítése és a jelenleg igazságügyi minisztériumi rendeleti szinten szabályozott bírósági nemperes eljárás törvényi szintre emelése. A mostani javaslat tehát az eddiginél részletesebb, modernebb, átfogóbb szabályozásával hozzájárul a határokon átnyúlóan szétszakadt családokat érintő egyes jogviták hatékonyabb rendezéséhez és az érintett gyermekek legfőbb érdekeinek fokozottabb érvényre jutásához. Ilyen törvényjavaslatnál nem is lehetne más felelősségünk, mint hogy mindig a gyermekek érdekeit nézzük, ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A javaslat központi megoldandó kérdésköre egy rendkívül fontos problémakörrel foglalkozik, ez a gyermekekkel kapcsolatos vitás jogviszonyok rendezése, elsősorban a gyermekek jogellenes külföldre vitelének megakadályozása. A jogellenes külföldre vitel azt jelenti, hogy az egyik szülő a gyermeket önhatalmúlag, a másik szülő beleegyezése nélkül és felügyeleti jogait sértve kiviszi az országból vagy egy másik országban visszatartja. A javaslat több szempontból is aktuális, és egy hosszan tartó problémával kapcsolatban jelent fontos jogi lépéseket. 2017-ben az alapvető jogok biztosa átfogó vizsgálatot folytatott arról, hogy a gyermekek jogellenes elvitelével kapcsolatos eseteket hogyan kezelik Magyarországon. A vizsgálat lesújtó eredményeket hozott: 2010 januárja és 2015 decembere között a beérkező esetek száma megduplázódott, 12-ről 28-ra, a kimenő esetek száma pedig majdnem megháromszorozódott, 44-ről 111-re. A jelentésben az alapvető jogok biztosa azt is megállapította, hogy sem a magyar jogszabályok, sem a hatósági gyakorlat nem biztosítja megfelelően annak a megakadályozását, hogy a gyermekeket jogellenesen külföldre vigyék. A jelentésben az alapvető jogok biztosa számos más hiányosságra is felhívta a figyelmet. Rámutatott, hogy a megkeresett kormányhivataloknak nem állnak rendelkezésükre jogellenes elviteli ügyekkel kapcsolatos adatok. Nincs minisztériumi statisztika arról, hogy a jogellenes gyermekelviteli esetek milyen gyakoriságúak vagy mik a gyermekvédelmi előzmények. Megjegyezte a biztos, hogy mivel a Btk. nem nevesíti bűncselekményként a jogellenes gyermekelvitelt, így azokról bűnügyi adatok sem állnak rendelkezésre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogellenes elvitel esetében követett eljárás szabályozása olyan problémákat és ellentmondásokat vet fel, amelyeket a jogalkalmazó szervek gyakorlatuk során nem képesek értelmezésükkel megoldani. Az előző ponthoz kapcsolódva megállapítható, hogy a területen uralkodó végrehajtási szabályok hiányosságai tekintetében a kialakult jogi helyzet a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságokat okoz, továbbá felveti annak a veszélyét, hogy a gyakorlatban sérülhet a gyermek legjobb érdekének megfelelő elbánás elve. Itt nevesítette a biztos azzal kapcsolatos egyetértését is, hogy a hágai gyermekelviteli egyezménnyel kapcsolatos hazai joganyag egyébként felülvizsgálható. Ezt a javaslat részben el is végzi. Hasonló problémákat és aggályokat vetett fel a biztos szerint az is, hogy az érintett szakemberek nagyobb része
