Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁNYI TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1744 térség megteremtését, fenntartását és fejlesztését, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés. E cél megvalósítása céljából meg kell erősíteni a jogi eljárások során a személyeket, különösen a gyermekeket megillető jogokat, az igazságszolgáltatási és közigazgatósági hatóságok közötti együttműködés, valamint a családjog területén hozott, határon átnyúló vonatkozású határozatok végrehajtásának megkönnyítése céljából. Fokozni kell a polgári ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését, egyszerűsíteni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint javítani kell a tagállami hatóságok közötti információcserét. Tehát lényegében ennek mentén kell beszélnünk erről a javaslatról. Az talán még nem hangzott el, hogy 2022. augusztus 1. napjától lesz alkalmazandó a hivatkozott 2019. évi tanácsi rendelet, így Magyarországon is meg kell felelnünk ennek a jogharmonizációs törekvésnek. A rendelet a gyermek legfőbb érdekének biztosítása céljából az eddigieknél egyszerűbb és hatékonyabb eljárásokat biztosít, olvashatjuk, ami elsősorban idő- és pénzmegtakarítást hoz az érdekelt polgárok számára, és nyilvánvalóan mondhatjuk - és ebben egyetértünk mindannyian -, hogy a gyermekekre vonatkozó ügyek kapcsán az időnek alapvető jelentősége van, ahogy ezt az indoklásból is olvashatjuk. Egy kiemelten fontos cél a gyermek meghallgatáshoz való jogának erősítése is, ezt mind az államtitkár úr expozéjából, mind pedig fideszes képviselőtársunk megszólalásából érzékelhettük, és itt egy nagyon fontos dologra kell felhívni a figyelmet, ez az ítélőképesség birtokában lévő gyermek fogalmát jelenti a számomra, hiszen neki kell valódi és hatékony lehetőséget biztosítani a meghallgatásra, és véleményét természetesen figyelembe kell venni. Itt rögtön ki is térnék a 17. §-ra, amely ezzel kapcsolatban némi pontosítással is él. Az indoklásból idézek: „minél szélesebb körben és garanciális jelleggel biztosítja az eljárás során a felek meghallgatását, valamint a gyermek véleményének figyelembe vételét”, ez az a javaslat, amely a kezünkben van; és annak a ténynek a megítélése, és itt lehet akár egy picit aggályos a történet, annak a ténynek a megítélése: „hogy egy gyermek rendelkezik-e ítélőképességgel, végső soron csakis a meghallgatásából, a meghallgatása után derülhet ki teljes bizonyossággal a bíróság számára”. És itt a javaslat mérlegelési lehetőséget biztosít a bíróság számára, részére, amely akár aggályos is lehet bizonyos esetekben, nem feltételezve természetesen a rosszindulatot. A rendelet a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos szabályokat is több tekintetben módosítja, így például a gyermekelviteli ügyekben eljáró bíróság lehetőségeit bővíti azáltal, hogy ideiglenes intézkedéseket hozhatnak a bíróságok. Itt a kapcsolattartásról az eljárás idejére esettről beszélhetünk például, ami fontos lehet az érintettek számára, ezt mindenképpen üdvözölni kell. A javaslat ezen túlmenően lehetővé teszi az egyezmény alapján a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő magyar bírósági határozatok végrehajtásának megszüntetését is. A gyermek legfőbb érdekének érvényesülését helyezi előtérbe, de úgy olvashatjuk, hogy kivételes jelleggel kerülhet sor minderre. Amit nagyon fontosnak tartok, és amit folyamatosan tapasztalunk ennek a szövegnek az olvasása kapcsán, hogy a gyermek érdekeit helyezi mindig elsősorban a legfontosabb célként megvalósítandónak, és ezt szerintem mindenkinek tudnia kell támogatni, így szerintem mi is meg fogjuk tudni ezt tenni. Arról is esett szó az expozéban, hogy kilencféle tanúsítvány állítható ki, amelyeket tartalmaz a melléklet, ezzel nem foglalkoznék bővebben. A javaslat másik fontos célkitűzése a rendelettől függetlenül is az egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos szabályozás korszerűsítése. Elhangzott már, hogy ’80-as évekbeli szabályozásról van szó, amelyet ráncfelvarráson kellett átejteni. A gyermek érdekében olyan hatékony eljárást kell biztosítani, amely a külföldre vitele miatt fennálló jogellenes helyzet megszüntetésével a családjogi helyzet mielőbbi rendezését segíti elő, és az érintett gyermekek érdekei a lehető legkevésbé sérüljenek - olvashatjuk. Ez teljesen rendben van. Itt egy pontosító kérdésem lenne az államtitkár úrhoz, méghozzá a következőkben, ami úgy szól, hogy az elmúlt évtizedben a nemzetközi családjogi konfliktusok száma is ugrásszerűen megemelkedett, talán az államtitkár úr is utalt egy mondattal erre az expozéjában. (16.40) Engem érdekelne, hogy esetleg van-e erről egy szám szerinti adatunk. Megmondom, hogy miért lehet izgalmas ez a kérdés. A 10. §-ban ugyanis - szintén az expozéban hallhattuk - az van, hogy vala-mennyi jogellenesen Magyarországra hozott gyermek vonatkozásában a visszavitel iránti eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Ha nagyon nagyszámú ügyről van szó - én
