Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (független):
1721 dolgozni fognak azért, hogy mentsék a honfitársainkat. S önök meg azt mondják, hogy egész nyáron nem fognak bejönni, hogy megnyomjanak három gombot? Komolyan meg merik ezt csinálni ebben a helyzetben? Egészen elképesztő pofátlanság, egészen elképesztő! Szégyelljék magukat emiatt! Hát mindenki, az egész ország megfeszítve küzd egy éve, hogy legyőzzük a járványt, önök meg nyáron nem képesek bejönni, hogy akár a felhatalmazásukat meghosszabbítsák a saját miniszterelnöküknek? Döbbenet! Döbbenetes! S miközben a kisemberek tönkremennek, nagyon sokan elveszítik a szeretteiket, aközben nagyon sokan vannak, akik gazdagodnak. Na, nem Magyarország mint az állam gazdagodik, hiszen nekünk folyamatosan nő az államadósságunk, még a Bokros-csomag idején sem volt ilyen mértékű, és önök továbbra is hiteleket vesznek fel, és csak az állam eladósításában gondolkodnak ahelyett, hogy megadóztatnák a koronavírus haszonélvezőit. Mert vannak ilyenek is, képzeljék el! Naponta jönnek ki a hírek, hogy a digitális óriáscégek újra és újra döntögetik - döntögetik! - a bevételeik rekordját. Mind a Google, mind a Microsoft. A Microsoft egyébként - elnézést, most itt meg kell állnom, tehát a Microsoft - képes volt a családi csomagjának az árát éppen a digitális oktatás és a home office idejében megemelni, tehát ez sem kis pofátlanság, miközben egyébként nekik is nőtt a bevételük és a profitjuk. Tehát a Google, a Microsoft, a Facebook olyan elképesztő nyereségekre tett szert az elmúlt egy évben, mint korábban soha. De említhetném a multinacionális kereskedelmi láncokat is, a különböző kaszinókról nem is beszélve, amelyek nyitva lehettek akkor, amikor egyébként senki más nem lehetett nyitva. De a gyógyszeripar óriásvállalatai is olyan elképesztő bevételre tettek szert, amit korábban nem tapasztaltunk Magyarországon. Hát miért nem vetnek ki járványszolidaritási adót ezekre a cégekre? Legalább az extraprofitjukra! Miért nem lehet megadóztatni, és ebből az államnak bevételt szerezni azoktól, akik miközben mindenki más nyomorog és mindenki más lemondásokkal él, ők akkor is csak tömik a zsebüket? Ezekből a forrásokból lehetne biztosítani legalább azt, hogy az államadósság ne nőjön ilyen mértékben, ahogyan az elmúlt egy évben nőtt. De a legfontosabb kérdés mégiscsak a halálozás kérdése. Minden egyes ember, akit elveszítettünk, óriási veszteség, nem mérhető össze semmilyen más gazdasági veszteséggel. A halálozási adatok kapcsán ugyanakkor nagyon fontos két tényezőt figyelembe venni, az egyik, hogy milyen állapotban érte a magyar egészségügyet ez a járvány. Katasztrofális állapotban. A másik kérdés, hogy milyen állapotban érte a magyar lakosságot ez a járvány, és ehhez két adatot szeretnék hozzátenni, mely mindkettő a koronavírus okozta betegség lefolyását súlyosbítja. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi Európa legelhízottabb nemzete vagyunk. Minket ilyen állapotban ért ez a járvány. És az Európai Unióban a hatodik legtöbbet dohányzó nemzet vagyunk. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen alaphelyzetben a halálozás mértéke magasabb lesz a lakosság körében. De miért nem ragadtuk meg az alkalmat, hogy az embereknek az egészségtudatosságát növeljük; de ne azáltal növeljük, hogy rájuk kényszerítjük az oltást, hanem hogy elmondjuk nekik, hogy igen, egészségesebb életmódot kell folytatni. De a kormány mit csinált? Bezárta a sportolási lehetőségekre lehetőséget nyújtó objektumokat, bezárta, és ez a fiatalok körében okozta a legnagyobb kárt. Átlagosan egy magyar állampolgár a járvány ideje alatt öt kilogrammot hízott, tehát a tízmilliós magyar lakosság átlagosan 50 millió kilogrammal lett nehezebb. Ez hány életévünkbe fog kerülni? 50 millió kilogrammnyi elhízás. Erről miért nem beszélünk? Miért nem beszélünk arról, hogy a lezárások következtében 5 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma? Miközben Magyarországon évtizedek óta évről évre csökkent, most növekedett. Ezek a mentális következményei azoknak a lezárásoknak, amelyek észszerűtlenek voltak, és az emberekben ilyen hatást váltottak ki. De beszélnünk kell azokról az emberekről is, akiknek az egészségügyi ellátása éppen a koronavírus miatt nem valósult vagy valósul meg, a szűrővizsgálatok elmaradása például. A mellrák kutatásával foglalkozó civil szervezetek például azt jósolják, hogy az elmaradt szűrővizsgálatok miatt a következő tíz évben két és félszeresére fog nőni a mellrák okozta halálesetek száma, mint amennyi akkor lett volna, hogyha ezeket a szűrővizsgálatokat elvégzik. Arról nem is beszélek, hogy 20 százalékkal nőtt a válások aránya a lezártság időszakában ahhoz képest, mint ami egy évvel korábban jellemző volt a magyar lakosságra. És egészen biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy azokat az iskolásokat, akik az elmúlt egy évet ilyen körülmények között voltak kénytelenek tölteni, őket majd Covid-generációnak, Covidnemzedéknek fogjuk hívni, és az ő körükben a mentális betegségek aránya sokkal magasabb lesz, mint más generációk esetében. (14.40) Egy mostani tízéves gyermek az élete egytizedét lezárásokkal töltötte. Nem élhette át azokat az élményeket, amiket normális esetben egy tízévesnek át kellene élnie. Nem lehetett közösségben, nem járhatott olyan rendezvényekre, nem járhatott el olyan különórákra, amikre egyébként a koronavírus nemléte, illetve a
