Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BENCSIK JÁNOS (független): - ELNÖK: - SZOLGA JÓZSEF, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1715 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! Poštovani Gospodine Državni Tajniče! Tekintettel arra, hogy a T/15997. számon benyújtott, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló törvénytervezet érinti a nemzetiségi jogok gyakorlását, a magyarországi nemzetiségi közösségek önkormányzatainak, intézményeinek, civil szervezeteinek működését, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága mint vitához kapcsolódó bizottság 2021. április 26-ai ülésén a határozati házszabály 35. §-ának (5) bekezdésére tekintettel kialakította véleményét. Bizottságunk részvéttel adózik a járványban elhunytak emlékének, és osztozik a hozzátartozók gyászában. Köszönetünket fejezzük ki az egészségügyben, a szociális ágazatban dolgozók megfeszített, erőn felüli, kitartó munkájáért. Továbbá elismerésünket fejezzük ki a közigazgatásban, a közszolgáltatásban tevékenykedőknek, akik a pandémia idején is biztosították az ország működőképességét. A 2020. március 12-én kihirdetett veszélyhelyzet óta továbbra is elsődleges szempontnak tekintjük az állampolgárok egészségének, életének megóvását, amelyhez a törvény hatályának meghosszabbítása megfelelő jogi kereteket biztosít. A járvány okozta gazdasági károk enyhítése, a munkahelyek megőrzése érdekében gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. Az eddigi rendelkezések érvényessége meghosszabbítása mellett felhatalmazást kap a kormány a jövőben meghozandó intézkedések megtételére. A javaslat a törvény hatályvesztéséig biztosítja az Alaptörvényen alapuló felhatalmazást. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A továbbiakban a törvény módosított hatályáig terjedő időszakban felmerülő nemzetiségi jogérvényesítést, köznevelési önigazgatást, kulturális autonómiát érintő kérdések szabályozási problémáira hívnám fel a figyelmet. Természetesen a nemzetiségi önkormányzatok testületének feloszlatására és az időközi választás megtartására vonatkozó átmeneti szabályok további érvényben tartása elengedhetetlen. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A gazdasági helyzethez igazodik, hogy a nemzetiségi szervezetek érvényben lévő támogatási jogviszonyból eredő vállalt projektjeinek megvalósítási időtartama és az ehhez kapcsolódó beszámolási kötelezettségük a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdéséből levezethető, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének feladat- és hatáskörét veszélyhelyzetben az elnök gyakorolja. Az elnöknek adott felhatalmazás lehetővé teszi, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §-ában foglalt zárszámadási kötelezettségének az önkormányzat eleget tegyen úgy, hogy a normatív elnöki határozat a 2020. költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen, de a közpénzek felhasználásának nyilvánossága és az elszámoltathatóság érdekében célravezető lenne átmeneti szabályt alkotni, és szabályozni, hogy a 2020. évi költségvetési évre vonatkozó zárszámadási határozatot úgy kelljen a testület elé terjeszteni, hogy az legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napon lépjen hatályba. Ez a szabályozás analóg a 2019. évre vonatkozó zárszámadással, amikor ugyancsak veszélyhelyzeti időszak volt. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint az állam költségvetési támogatást biztosít a helyi nemzetiségi önkormányzatok közfeladatainak ellátásához. A finanszírozás leghangsúlyosabb eleme a feladatalapú támogatás, amelynek feltételrendszere meghatározza a nemzetiségi önkormányzat jövő évi, a kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységének forrását. Az előttünk álló javaslat alapján előreláthatólag az év hátralévő részében is korlátozásra kerül az elérhető pontokat megalapozó nemzetiségi feladatok szervezése. Célszerű lenne az időszakra vonatkozóan átmeneti rendelkezések megalkotása, ahogy ez megtörtént tavaly év decemberében. A veszélyhelyzeti időszak hosszabbítása természetesen érinti a nemzetiségi nevelési-oktatási szervezeteket, valamint az intézményekkel rendelkező nemzetiségi önkormányzatok irányítói- és tulajdonosijog-gyakorlását. Reméljük, hogy a jelenléti nevelés-oktatás az intézkedések hatására általánossá válik. Bízunk benne, hogy a 2021-2022-es tanév a pandémiát megelőző rendnek megfelelően kezdődhet el, amelynek sikeres elindításához nélkülözhetetlen, hogy a nemzetiségi önkormányzatok döntési jogosítvánnyal rendelkezzenek. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ában foglaltak alapján más fenntartó esetén vezetői megbízáshoz, alkalmazáshoz, a nemzetiségekhez tartozók oktatási önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiségi önkormányzat egyetértésével, véleménye kikérésével kerülhet sor. Viszont az idézett katasztrófavédelmi törvény 46. § (4) bekezdésének további rendelkezése kimondja, hogy az önkormányzati jogokat gyakorló elnök nem foglalhat állást önkormányzati
