Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1698 vállalkozások, a hazánkba látogató külföldiek és a belföldi turizmus bővülése miatt is jelentős kapacitásbővítést hajtottak végre. A veszélyhelyzet idején elrendelt kormányzati intézkedések így nemcsak szorosan vett népegészségügyi és járványügyi lépéseket jelentenek, hanem a családok, a munkahelyek és a vállalkozások védelmét is. A cél, hogy minden megszűnt munkahely helyett új létesülhessen. A turizmusban és a vendéglátásban dolgozókon kívül a kormány nem feledkezik meg a fellépéseiket szüneteltetni kénytelen előadóművészekről vagy a lezárások miatt bevételkiesést elszenvedő olyan kisvállalkozókról sem, mint például a fodrászok, kozmetikusok, gyógytornászok és sportági szakedzők. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény alapján a különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszüntetheti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. A veszélyhelyzet megszüntetése esetén számos átmeneti szabályozást igénylő kérdés merül fel. Az átmeneti szabályok kapcsán az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a veszélyhelyzetet előidéző világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések ezért lehetnek tartós vagy akár végleges hatású intézkedések is. Mindezek a megállapítások a jelen veszélyhelyzetben is irányadók. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében számos intézkedést vezetett be rendeleteivel. Az Alaptörvény alapján ugyanakkor a kormány veszélyhelyzet ideje alatt az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörben alkotott rendeletei a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, annak ellenére, hogy számos kormányrendeleti intézkedés a veszélyhelyzet hosszú távú negatív hatásainak elkerülését szolgálja. Az alkotmányos gyakorlat alapján a hatályvesztés eredményeképpen beálló, a tartós jogviszonyokat érintő helyzeteket az Országgyűlésnek rendeznie kell, az esetlegesen felmerülő jogbizonytalan helyzeteket az Országgyűlésnek törvényalkotással fel kell oldani, megfelelő törvényi szintű átmeneti szabályokat megalkotva. Figyelemmel azonban arra, hogy a veszélyhelyzetre okot adó körülmények megszűnésének időpontja nem ismert, a törvényi szabályok megalkotása - a veszélyhelyzet végső időpontjának ismerete nélkül - teljeskörűen előre nem lehetséges. Az Alaptörvény B) cikkéből következő jogbiztonság követelményének érvényesülése és annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet időtartamán túlmutató, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések alkalmazhatóak legyenek a törvény hatályvesztéséig, a javaslat egy alkalmazási szabályt ír elő. A javaslat ezzel szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek továbbalkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges. Így például a javaslat szerinti alkalmazása biztosítana lehetőséget arra, hogy a veszélyhelyzet alatt lejárt okmányok érvényességi ideje ne érjen véget a veszélyhelyzet megszüntetésével automatikusan, a SZÉP-kártyák ideiglenes díjmentességével kapcsolatos szabályok fennmaradjanak, vagy a gazdaság újraindítását elősegítő intézkedések, mint például a közterület használatával kapcsolatos intézkedések, helyi adókra vonatkozó szabályok, ne szűnjenek meg. (12.40) A javaslat nem helyettesítheti teljes mértékben az Országgyűlés veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási feladatát, azaz a kivezető törvény megalkotását, hanem ideiglenesen biztosítja a veszélyhelyzeti rendeletek hatályvesztést követő továbbalkalmazását. Az érintett veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezésekről tájékoztató jelleggel az igazságügyért felelős miniszter a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közleményt tesz közzé. A közleménynek joghatása nincs, az tájékoztató funkcióval rendelkezik. Hangsúlyozandó, hogy a törvény preambuluma alapján továbbra is az tekinthető a legfontosabb törekvésnek, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a koronavírus-világjárvány időszakát, ennek pontos időpontja azonban jelenleg nem látható előre, ezért indokolt a javaslat szerinti szabályozás. A továbbalkalmazás kapcsán garanciális jelentőségű kivételszabályt jelent, hogy ha az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnése előtt törvényben szabályozza egy veszélyhelyzeti intézkedésnek a veszélyhelyzet utáni időszakra vonatkozó szabályát, akkor kizárhatja a veszélyhelyzeti kormányrendeleti hatályvesztése utáni alkalmazását. A kormány ugyanakkor törekszik a jelenleg hatályos azon veszélyhelyzeti kormányrendeletek törvényi átvezetésére, amelyek a veszélyhelyzeten túl is joghatást eredményeznek, itt utalok szintén a héten az Országgyűlésben tárgyalt, a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény
