Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
166 Hollik István elhagyja az üléstermet.), és talán akkor könnyebb lenne dönteni adott esetben a magyar polgároknak arról, hogy melyik kérdésben melyik véleményt, melyik álláspontot osztják. De nem először, most is látom, hogy akik előzőleg hangosan és magas lóról véleményt nyilvánítottak, azok most elhagyták a termet. (Dr. Varga-Damm Andrea: Éhesek voltak!) Azonban mégis tennék egy kísérletet, még ha nagyon kevesen is követik ilyenkor az ülést, hogy megvilágítsam azt, szerintem körülbelül miről szól ez az előterjesztés, a benne lévő tartalom milyen csoportokra osztható, és hogy alakult ki az az ellenzéki oldalon, hogy gyakorlatilag, ha jól értem, egyöntetűen, ezúttal elutasítóan állnak ellenzéki képviselőtársaim és jómagam is ehhez az előterjesztéshez. Először is, tartalmaz a konkrét helyzetben nehezen értelmezhető politikai elismerést a kormány számára ez a javaslat. Ez teljesen felesleges; nyilvánvalóan illik ahhoz a feudális jellegű, feleslegesen urizáló világhoz, amelyben most éppen az önök kétharmada úgy gondolja, hogy meg kell veregetni a kormány vállát. Én azt gondolom, hogy az ilyen típusú mondatokra semmiféle szükség nincs egy előterjesztésben. Valóban, szól egy felhatalmazásról, konkrétan a kihirdetéstől számított 90 napig terjedőleg. Illetve - ezért nem értettem Vejkey képviselőtársam megnyilatkozását - itt nagyon sok, az elmúlt három hónapban meghozott kormányrendeletnek a hatályban tartásáról, a hatályuk fenntartásáról is szól ez a rendelet. Tehát ilyen értelemben nem osztom az álláspontját abban a tekintetben, hogy ez a javaslat ugyanarról szólna, mint az előző javaslat, amely a veszélyhelyzetet kihirdette. Akkor tulajdonképpen, egy olyan helyzetben, amelyben a kormány az általa 15 napra kihirdetett veszélyhelyzet 90 napos meghosszabbítását kérte az országgyűléstől, még kevés döntés született meg kifejezetten a járványkezelés kapcsán. Tehát én azt gondolom, hogy novemberben, abban a szituációban, amely akkor volt az országban, ez támogatható volt ellenzéki képviselők részéről, az ellenzéki oldal részéről, azonban ma egy gombnyomás keretében a végén a felhatalmazáson túl egy felesleges politikai elismerésről is kell dönteni, ami nyilvánvalóan politikai álláspontok kérdése, illetve az elmúlt három hónap meghozott kormányrendeleteiről is dönteni kell. Ezért nyilvánvalóan ez egy sokkal komplexebb kérdés, és ahogy elhangzott, mivel ez ennyire komplex, ezért nem támogatható ez a javaslat. De menjünk bele, hogy miért is nem, és néhány politikai okot, ha politikai elismerést várnak, hadd említsek meg. Az első, hogy világosan hadjáratot indítottak az ellenzéki önkormányzatokkal szemben. Nincs kérdés ebben a dologban. Amit műveltek a helyi iparűzési adó kapcsán, és ahogy azt művelték, az teljesen világossá teszi ezt a dolgot. És ne felejtsük el, hogy a megyeszékhelyek tekintetében, a megyei jogú városok tekintetében, fideszes vezetésű megyei jogú városok számára, az ott élők számára karácsony előtt adtak karácsonyi ajándékot - nyilván idézőjelben mondom ezt - kötelező önkormányzati feladatok ellátására, szabadon felhasználható forrásokat; majd’ másfél milliárdot juttattak az ilyen településeknek. Sorolhatnám a fideszes vezetésű megyei jogú városokat. Az ellenzéki megyei jogú városokról teljes mértékben elfeledkeztek. Felháborító az a gyakorlat, amit az elmúlt három hónapban is egyre súlyosabban folytatnak, hogy különbséget tesznek például egy debreceni vagy egy nyíregyházi polgár és egy miskolci polgár között. Minden megyei jogú városban élő magyar állampolgárnak járnak azok a megfelelő szolgáltatások - akár a városüzemeltetés tekintetében, gondolok itt a tömegközlekedéstől kezdve az utak karbantartásán át nagyon sok alapszolgáltatásig -, ugyanazok a szolgáltatások és ugyanaz a minőség, függetlenül attól, hogy 2019. október 13-án az abban a városban élő polgárok hogy döntöttek, ki vezesse a településüket, és milyen többség legyen a testületben. Ez a gyakorlat világosan egy politikai boszorkányüldözés. És felháborító, hogy több mint két hónapja hitegetik ezeket a városokat és az ott lakókat. Ez történik szülővárosomban, Miskolcon is, és ezt, őszintén mondom, kikérem magamnak, és kikérem a miskolciak nevében is, amit ebben az ügyben művelnek. Ezt fejezzék be! Semmi olyan javaslat nem támogatható itt a Ház előtt, ami ezt a gyakorlatot szentesíti. (12.40) A kompenzáció nem könyöradomány a kormány részéről. Itt el is mondanám, hogy természetesen máshol azt látjuk, hogy boldogabb sorsú országokban, szinte kivétel nélkül az Európai Unióban megértették a kormányok, hogy az önkormányzatok a járványkezelés frontvonalában dolgoznak, tehát nem elvonni kell az önkormányzatoktól forrásokat, hanem a járványkezelés miatt megnövekedett feladataik, többletköltségeik miatt ide kell, ide is kell forrásokat átcsoportosítani. Tartalmaz ez a törvényjavaslat, és az elmúlt három hónapban sok ilyet hallhattunk, olyan javaslatokat, olyan döntéseket, amelyeket csomagban összefoglalva úgy lehetne megnevezni talán, hogy felkészülés az önök választási vereségére az önök részéről. Gondolok itt az egyetemek privatizálására egy, a későbbiekben gyakorlatilag átalakíthatatlan konstrukció kapcsán, gondolok a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott
