Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
1615 Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán belül külön soron, úgymond címkézve jelent meg - beolvasztotta a PTE 2020. évi teljes költségvetésébe. (19.00) Ezt a PTE rektora, szenátusa tévesen úgy értelmezte, hogy az állam nem támogatja tovább a német alapítványi tanszéket. 2019. december 31-ével a tanszék vezetőjének munkaviszonya megszűnt, a tanszékvezetői pályázat csak a közelmúltban került meghirdetésre. A helyzet rendezésére jelentős erőfeszítéseket tettünk, így többek között 2019. december 19-én dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébettel, az alapvető jogok biztosa Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesével; dr. habil Gerner Zsuzsával, a Német Szövetségi Köztársaság tiszteletbeli konzul asszonyával; Englenderné Hock Ibolyával, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnök asszonyával személyesen tárgyaltunk dr. Miseta Attila rektor úrral Pécsett. 2020. február 10-én az ITM-ben Englenderné Hock Ibolya elnök asszonnyal közösen tárgyaltunk dr. professzor Bódis József úrral, a felsőoktatásért és szakképzésért felelős államtitkárral, és kértük a 2021. évi költségvetésben a tanszék költségvetésének 5 millió forinttal, éves 18 millió forintra történő emelését, a költségvetésben külön sorra való visszatételét, valamint az egyetem felé annak egyértelmű deklarálását, hogy a magyar állam - a 2006. évi államközi megállapodásnak és a 2011. évi diplomáciai jegyzéknek megfelelően - továbbra is támogatja és biztosítja a Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék működését. Minden erőfeszítésünk ellenére a tanszék helyzete mindmáig nem rendeződött, a most már közel kétéves bizonytalanság miatt a tanszék működése bármikor megszűnhet, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Mindezek alapján ezúton itt a parlament nyilvánossága előtt is tisztelettel kérem mind a kormány, mind az innovációért és technológiáért felelős minisztérium és a Pécsi Tudományegyetem illetékeseit, hogy haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket a Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszék helyzetének rendezésére, a hosszú távú zavartalan működés biztosítására. Szeretném felhívni az innovációért és technológiáért felelős minisztérium figyelmét arra, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 64. § (4) pontja előírja a miniszter részére, hogy a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Úgyszintén előre felhívom a Pécsi Tudományegyetem leendő új fenntartójának, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány leendő kuratóriumának a figyelmét, hogy a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15728. számú - a parlament által tegnap elfogadott - törvénymódosítás alapján a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 73. §-a kiegészült egy (3a) bekezdéssel, miszerint a fenntartó a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Vagyis amennyiben akár a miniszter, akár a fenntartó kuratórium a továbbiakban nem kéri be a nemzetiségi képzés tekintetében így a Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában Alapítványi Tanszékre vonatkozóan is az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét, úgy törvénysértő módon hozná meg a döntését. Őszintén bízom benne, hogy - köszönhetően az időközbeni törvénymódosításoknak is - minden érintett döntéshozó segítőkész és törvénykövető lesz a helyzet mielőbbi rendezésében. Tisztelt Ház! A magyar parlament a XX. század embertelenségeit, meghurcoltatásait, viharait követően példamutatóan járt el a tisztességes, hiteles emlékezetkultúra megteremtésében, a megbékélés elősegítésében és erősítésében. A magyar parlament a 103/2013. (XII. 20.) országgyűlési határozatával január 19-ét, az elűzetés 1946-os megkezdésének évfordulóját a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította. Ezzel egész Európának példát mutatott. Ezt ezúton is köszönöm. Az évenként megrendezésre kerülő kormányzati megemlékezés - melyet ez évben a pandémiás helyzet előírásai miatt későbbre kellett halasszunk, de a miniszterelnök úr egy személyes, bensőséges koszorúzással az emléknapot mégis emlékezetessé tette - nagymértékben hozzájárul a megbékéléshez, a békés együttéléshez. A magyarországi németségen túl természetesen a többi 12 velünk élő őshonos nemzetiségnek is van lehetősége itt, a magyar Országgyűlésben az anyaországaik, a nemzetiségeik és a magyar állam, a magyar többségi társadalom baráti, jószomszédi kapcsolatairól megemlékezni, azt ápolni. Gondolok itt a minden évben megtartandó barátságnapokra, például a bolgárok és lengyelek esetében, a szószólók napirend előtti felszólalásaira, és így tovább. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a 103/2013. (XII. 20.) országgyűlési határozat 2. pont (3) bekezdése szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések szervezését, oktatási
