Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 28. szerda - 193. szám - A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1612 bármelyik vakcina jobb ma Magyarországon, mint a lélegeztetőgép és a halál, de akkor ezt legalább tisztázzuk. Valószínű, ennek a törvényjavaslatnak egyébként az egyik célja - és majd fogok beszélni a végén a többi esetleges céljáról -, az egyik célja biztos az, hogy önök jelezzék a hazai jobboldali, fideszes szavazóknak azt, hogy a kínai kapcsolataik ellenére mégis egyébként antikommunisták. De most térjünk rá egy pillanat és pár perc erejéig magára a törvényjavaslatra! A jelenlegi közalapítvány Schmidt Mária alapítványa, mely többek között a Terror Háza Múzeumot is működteti. Az alapítványhoz tartozik továbbá a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet is. A törvényjavaslat elfogadása után viszont a következő lépés az új, átkeresztelt alapítvány állami vagyonhoz való juttatása lehet. Ezek az esetleg átkerülő vagyonelemek így kikerülnek, kikerülhetnek az állami ellenőrzés alól. Teljesen világos, hogy annak érdekében, hogy hatalomváltás esetén az esetlegesen juttatandó állami vagyon kezelése is a jelenlegi berendezkedés érdekében és érdekkörében maradjon, továbbra is a kormányhoz hű embereket kell az alapítványok vezetésébe juttatni, és őket leválthatatlanná kell tenni. Egyébként tudjuk, e kuratórium tagjai ezen alapítvány esetében is maguk döntenek a megüresedő helyek feltöltéséről. A jelenlegi közalapítvány kuratóriumi elnöke Kapronczay Károly, tagok: Schmidt Mária, Lánczi András, Farkas Anikó, Martonyi János. Azt hiszem, hogy senkinek sem kell őket bemutatnom ma Magyarországon. Korábban szintén tagja volt a Fidesz egykori EP-képviselője, Szájer József is, aki a botrányának kirobbanását követően távozott a kuratóriumból, egyébként teljes mértékben a közéletből is mostanra. Nézzük az előzményeket! 2019 óta a kormány döntő jelentőséget tulajdonít a közalapítványi formának. Az első fecske a budapesti Corvinus Egyetem volt, amelynek fenntartására a kormány előbb alapítványt hozott létre, majd két lépésben ennek ajándékozta a MOL és a Richter állami részvényeinek 10-10 százalékát. Ezt követte a csak nevében hasonló Matthias Corvinus Collegium feltőkésítése. A jövő nemzedékek elitképzőjének megálmodott káderkeltetőt működtető alapítvány szintén kapott 10-10 százalék MOL- és Richter-részvényt. Mindez 2020-ban történt, és a két alapítványnak juttatott állami vagyon közel 600 milliárd forinttal rövidítette meg közös nemzeti vagyonunkat. A Transparency International Magyarország már akkor tiltakozott e lépés ellen. Azóta felgyorsultak az események, és még az államnál maradt MOL- és Richter-részvények, számos további egyetemi épület, de ménesbirtokok és egyéb ingatlanok is kikerülnek a közvagyonból. Nem véletlen, hogy az újfajta alapítványokra nem vonatkozik a gazdasági tevékenység tilalma. Csak ha ez a tilalom nem érvényesül, akkor valójában nem beszélhetünk a fogalom klasszikus értelmében alapítványról. A jogi forma, amit a kormány most tervez létrehozni, tulajdonképpen minden, csak nem klasszikus értelemben vett alapítvány. Mi sem jellemzőbb, mint hogy a törvényjavaslat, miközben arra kötelezi a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, hogy a nekik juttatott állami vagyont fordítsák a közfeladatra, illetve a közérdekű célra, megengedi, hogy a piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységét végezhesse. Mivel közvagyonról van szó, a vagyonkezelés közfeladat. Az állam a közfeladatokat a jelenleg hatályban lévő államháztartási szabályozás értelmében elsőrendűen költségvetési szervek útján látja el. Minden más megoldás, így például az államháztartáson kívüli szervezetek bevonása csak kisegítő jelleggel megengedett. E törvényjavaslat célja sem más, mint egy párhuzamos, illetve úgynevezett mélyállam kiépítése, melynek végső célja a demokratikus akaratnyilvánítás korlátozása, végső soron Magyarországon a politikai váltógazdaság teljes ellehetetlenítése. Egy következő választáson győztes kormány, amely bírja a társadalom többségét, annak a politikája nem fog tudni érvényesülni, azt akarják, hogy ne tudjon érvényesülni. A Fidesz a közvagyon eltüntetésével próbálja meg a saját túlélését bebetonozni, mindezt mindannyiunk közös értékei kárára. A kormány egyértelműen és nagyon világosan arra törekszik, hogy amit most az alapítványoknak ad, azt a következő kormányok egész egyszerűen ne vehessék vissza. Ez mélyen antidemokratikus lépés, ha egyáltalán a demokrácia kifejezése és fogalma jelent még önöknek valamit ma Magyarországon. Ez Nacsa úr és államtitkár úr szavaiból is kitűnt számomra, egyben a jobboldali ideológia hegemóniájának megerősítését, mondhatnám, kizárólagossá tételét is célozza, miközben megszüntették az 1956-os Intézetet, és mindent megtesznek a Politikatörténeti Intézet ellehetetlenítése érdekében is. Azokat az intézményeket teszik tönkre, ahol történelemhamisítás nélkül folyt a kutatás, és hoznak létre egy olyan intézetet, ahol ennek az esélye bizony nagyon nagy. Tehát messze nem arról van szó, hogy egyfajta közös nemzeti emlékezetpolitikánk legyen, hogy közösen ápoljuk a múltat és közösen nézzünk szembe a múlt szörnyűségeivel, messze nem erről van szó. Ez csak a jobboldal emlékezetpolitikája, a jobboldal emlékezetpolitikájának, a Fidesz emlékezetpolitikájának az érvényesülését szolgálja, és a Fidesz történelemről kialakított narratívájának az érvényesülését szolgálja,