Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK (JAKAB ISTVÁN): - PAULIK ANTAL, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
161 (12.10) Egyes országok az országos vagy regionális tesztelésben keresnek megoldást, ami látszólag segített megállítani a Covid-vírus terjedését, ám az ezt követő lazításokkal a helyzet rosszabbodott szinte mindenütt. Mára a megoldást minden környező országban, tekintet nélkül arra, hogy az EU tagállamáról vagy azon kívüli országról van szó, a vakcinációban - szép magyar szóval -, a lakosság minél szélesebb körben való beoltásában keresik. Az európai államok, országok többségében az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagok valamelyikét vagy mindegyikét használják, amelyek biztonságos és hatékony voltáról minden EU-tagállamban meg vannak győződve az illetékes hatóságok. Itt említeném meg Szlovákia példáját, ahol az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott háromféle vakcinával oltják a lakosságot, így ha egyáltalán vannak viták a vakcinákról, akkor azok arról szólnak, hogy bevonják-e az oltási folyamatba az egyéb hozzáférhető vakcinákat, vagy ne. Szlovákiában tehát az elmúlt hétvégén a korábbi oltási tervet megváltoztatva megkezdték a pedagógusok gyorsított oltását annak érdekében, hogy ez után, a járási egészségügyi hatóságok jóváhagyását követően megnyithassák a jelenléti oktatás lehetőségét az iskolák előtt. A terv az volt, hogy azokban a járásokban, ahol az új megbetegedések száma ezt lehetővé teszi, hétfőtől megnyílnak az iskolák épületei. Igen ám, de az oltáshoz használt AstraZeneca oltóanyagtól a beoltott pedagógusok nagy százaléka hidegrázásra, izomfájdalomra panaszkodva beteget jelentett másnapra, így az eredetileg nyitni szándékozó iskolák kénytelenek voltak szerdáig elhalasztani a jelenléti oktatás bevezetését. Ismétlem, itt az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott, egyébként már itthon is használt brit-svéd fejlesztésű oltóanyagról van szó. Egy másik anyaországi példa Szerbia. Itt már lassan egy hónapja oltják a lakosságot - köztük az ott élő magyarokat és egyéb nemzetiséghez tartozókat is - a kínai Sinopharm oltóanyagával. Az ottani közösségi kapcsolatok igénybevételével tájékozódtunk ennek hatásáról, és nem hallottunk tömeges vagy a szlovákiai példához hasonló, a munkavégzést is lehetetlenné tévő mellékhatásokról. Mindazonáltal érthető, hogy idehaza viták zajlanak az egyes oltóanyagokról. Ugyanakkor a szélesebb kitekintés szinte minden érv megerősítéséhez szolgáltat indoklást. Egy dolog azonban bizonyosnak tűnik: hogy a megoldáshoz legközelebb mégiscsak a tömeges oltás vezethet. Az addigi, illetve az azt megelőző kormányzati intézkedések hatásos voltáról pedig csak több hónap elteltével lehet majd pontos véleményt kialakítani. E bevezetőt követően térjünk vissza az előttünk lévő törvényjavaslathoz! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatot bizottságunk a 2021. február 15-ei ülésén megvitatta, és mint kapcsolódó bizottság kialakította a véleményét. A törvényjavaslatban felsorolt, a koronavírus elleni védekezés korábbi időszakában elfogadott és a jelen törvényjavaslattal hatályában megerősített 69 kormányrendelet több helyen, több összefüggésben is érinti a Magyarországon őshonos 13 nemzetiség tagjait. Mindenekelőtt szeretném megemlíteni a 479/2020. kormányrendelet 6/C. pontját, amely az eredetileg 2021 májusára tervezett népszámlálás bő egy évvel történő elhalasztásáról rendelkezik. Mint tudjuk, a népszámlálás több szempontból kiemelt fontosságú nemzetiségeink számára: egyrészt mert tízévenként országos áttekintésben vizsgálja, pontosan hány magyar állampolgár vallja magát valamely nemzetiség tagjának; másrészt az így születő szám az a bizonyos objektív adat, amelyhez több ponton is kötődik a nemzetiségi jogok gyakorlása. A népszámlálás helyi adatai határozzák meg, mely településeken kerülhet sor a nemzetiségi önkormányzati választásokra, majd ezt követően ugyancsak ettől az adattól függ a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésének központi támogatása. E két említett szempontból tekintjük tehát kiemelt fontosságúnak a népszámlálást. Az időpont megváltoztatása pozitív hatással lehet a világjárvány terjedésének lassulását követően a nemzetiségi lakosság körében végzett tájékoztatás megszervezésére és hatékonyságára, éppen ezért üdvözöljük e rendelkezését, illetve annak mostani megerősítését. A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések természetszerűleg érintik a nemzetiségi nevelést-oktatást végző intézményeket, köztük a helyi vagy országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő óvodákat, iskolákat is. Az óvodák és általános iskolák működése, jelenléti oktatása folyamatos, annak nehézségeit tudomásul vesszük mi, az érintett pedagógusok és a szülők is. A gimnáziumi oktatás távoktatásban való működését fenntartóként valamennyi érintett országos nemzetiségi önkormányzat igyekszik segíteni, és bár a visszajelzések szerint a végzős osztályok tanulóiban növekszik a feszültség az érettségire történő felkészülés kapcsán, bízunk abban, hogy a védőoltások számának növekedésével rövidesen lehetővé válik a középiskolákban is a jelenléti oktatás visszatérése. A tervezet 4. §-a is közvetlenül érinti a helyi, megyei és országos önkormányzataink működését és a nemzetiségi önkormányzatok időközi választásával összefüggő szabályozásokat. A képviselő-testületek feloszlatásának, majd az új időközi választások kiírásának szabályozásával teljes mértékben egyetértünk,
