Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 28. szerda - 193. szám - Egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:

1597 Pécsen van az ország egyik legnagyobb ipari tájsebe, az úgynevezett Karolina-külfejtés, amely egy egészen hatalmas, gigantikus tájseb, és ennek a rekultivációjával kapcsolatos kötelezettségeket a hatóságok folyamatosan tologatták. A 2008-2009-es határidőből most már 2032-es határidő lett, és az állam nem vesz részt a feladatokban. Az ottani résztulajdonos magáncég, az erőművállalat végez munkát valamiféle együttműködés folytán, de párhuzamosan az állam is kivehetné a maga részét a munkából, és akkor ez a környezeti kockázat minél előbb megoldható lenne. Kaderják államtitkár úrral nagyon sokat beszéltem erről, nagyon sok kérdést föltettem neki, és odáig eljutottunk már, hogy elismerve a probléma súlyát felajánlotta, hogy ő és a stábja eljönne Pécsre és egy helyszíni szemlét tartanának a Karolina-külfejtés tekintetében. Itt egy óriási, tényleg elképesztő tájsebről van szó. Ezért szeretném kérni államtitkár urat, hogy fölkarolva ezt a korábban már bimbózó együttműködést, a minisztérium, illetve az államtitkárság felmérje ott a tennivalókat, s ha átvállalná ezt a munkát, ezt a lehetőséget, akkor az nagyon nagy megnyugvást jelentene Pécs teljes lakossága számára, azaz ha az állam valóban részt venne ott a rekultivációs munkákban. Kicsit visszakanyarodva arra - amiről már Varju képviselő úr is beszélt, és amit Balczó képviselő úr is említett -, hogy a közműadóval kapcsolatos módosítás módosítását hozzák be. Magyarul: annyi történt, hogy nem sikerült a magyar helyesírás szabályainak megfelelően megfogalmazni, illetve nem sikerült megfogalmazni egy értelmezhető mondatot, és egy olyan törvényi változást fogadott el a Fidesz-KDNP-s többség, ami nem igazán állja ki az alapvető próbákat sem. Ugyanakkor a probléma nem ez. A probléma az, hogy a víziközmű-ágazatban a közműadóval egyetlenegy dolgot lehetne csinálni, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenni: eltörölni azt. Jelenleg olyan helyzet alakult ki - erről már nem először beszéltem, s még Schanda miniszterhelyettes úrral is volt néhány alkalmunk erről írásban és szóban is beszélni -, hogy gyakorlatilag az összeomlás szélére került a víziközmű-szektor. Itt a legfontosabb közszolgáltatásról beszélünk, és alapvetően arról, hogy ezt a legfontosabb közszolgáltatást, az egészséges ivóvíz biztosítását, a szennyvízelvezetésen és a szennyvízkezelésen keresztül a vízbázisok védelmét Magyarországon konkrét veszély fenyegeti. Tudjuk, hogy egy olyan rendszer alakult ki jó néhány évvel korábban, ami alapján az ellátásért felelősöknek 15 éves távlatban egy úgynevezett gördülő fejlesztési tervet kell összeállítani, amelyben meghatározzák, hogy milyen fejlesztési, pótlási, karbantartási igények vannak, annak milyen finanszírozási feltételei állnak rendelkezésre, és azonfelül milyen további finanszírozásra lenne szükség. Ezt 15 éves távlatban előretekintve évről évre fejleszteni kell, aktualizálni kell. Egyes becslések szerint a hiányzó összeg 1500 és 3000 milliárd forint közé tehető. A Megyei Jogú Városok Szövetsége 3000 milliárd forintra kalkulálja ezt a hiányzó összeget, a Magyar Víziközmű Szövetség 1500 milliárd forintra. Ez azt jelenti, hogy ez egy 15 éves távlatban tervezhető hiány, illetve konkrétan meglévő hiány, és látható, hogy 100 milliárdos nagyságrendben kellene a kormánynak a víziközmű-szektorban a karbantartásra forrásokat biztosítani. Ehhez képest - Schanda miniszterhelyettes úr biztosan pontosan tudja - a költségvetés szintjén körülbelül másfél milliárdos tételek szerepelnek, mint rekonstrukciós alapok a több száz milliárd forint helyett, amire időarányosan szükség lenne. Az ágazat évről évre megfogalmazza a maga vészjelzését - ezzel kapcsolatban próbálok kapcsolatot tartani Palkovics miniszterúrral is -, és egy nulladik lépésként fogalmazták meg, hogy legalább levegőt kapjanak, fölkerüljenek a víz fölé ezek a közműszolgáltató cégek, azt, hogy a víziközmű-ágazatban az ágazati különadót, a közműadót azonnal el kell törölni. De ez önmagában nyilván nem elég, érdemi állami segítséget kell adni valamennyi vízszolgáltató, közműszolgáltató cégnek. 43-44 ilyen cég van, kisebb részben állami, nagyobb részben önkormányzati cégek. Ezeknek meg kell adni a megfelelő támogatást ahhoz, hogy felszínen tudjanak maradni, működni tudjanak, a karbantartásokat el tudják végezni, hogy ne menjenek tönkre komplett közműrendszerek az elmaradó karbantartások miatt. Erről a kérdésről nem nagyon beszélt az elmúlt évtizedben a miniszterelnök úr sem, de a múlt év nyarán megtörte a csendet ebben a rendkívül fontos és az egyik legfontosabb mai rendszerprobléma tekintetében, és elismerte azt, hogy ezermilliárdos nagyságrendre lenne szükség a legfontosabb közszolgáltatás, az egészséges ivóvízellátás biztosítása érdekében. S akkor még egy olyan jelzést is tett, hogy az európai uniós fejlesztési források betervezésekor úgy kalkulál a kormány, hogy ez az ezermilliárdos forrásbevonás megvalósítható legyen. Ehhez képest láthattuk a kormánynak azt a tervezetét, amit április végéig kellett megküldeni az Unió felé, és ebben nem látjuk a nyomát sem, hogy a szektor megkapná ezt az érdemi segítséget, érdemi támogatást. Párhuzamosan a jövő évi költségvetést nézzük, de egy évi központi költségvetésben nyilván nem igazán lehet erre a kérdésre megoldást találni. Tehát párhuzamosan sem látjuk, hogy hogyan akarja a kormány megoldani azt, hogy a legfontosabb közszolgáltatás fenntartása Magyarországon biztosítható legyen.