Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 16. kedd - 180. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):

148 Még szerencse, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a magyar néptől ismét kétharmados felhatalmazást kaptunk, így a kétharmados többséggel a sürgős eljárást a tegnapi nap során meg tudtuk szavazni, és ennek következtében ma itt, a parlament előtt tárgyalni tudjuk, és reményeink szerint a jövő héten már szavazni is tudunk róla. Mint ahogy nem szavazták meg a házszabálytól való eltérést tegnap, mint ahogy nem szavazták meg a sürgősségi eljárást, mint ahogy hallottuk a jobbikos vezérszónoklatot, hogy magát a törvényjavaslatot sem fogják megszavazni, valószínű, hogy ehhez minden baloldali párt csatlakozni fog, de minket ez nem zavar, és biztatjuk a magyar embereket, hogy ne féljenek, mert mi mellettük leszünk, és a Fidesz-KDNP megszavazza ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Vejkey Imre képviselő úr. Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak. HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Triviális - de úgy látszik, a baloldal számára triviális dolgokat is érdemes leszögezni -, az egész világon mindenki tudja, hogy a hatékony védekezéshez rendkívüli felhatalmazás kell. Ez nem egy magyar unikális intézkedés, hanem minden ország így működik: ha egy ilyen világjárvánnyal kell szembenéznie vagy ilyen rendkívüli helyzettel kell szembenéznie, akkor egyébként a kormányok a világ minden országában, demokratikus országában a parlament által felügyelve, de rendkívüli felhatalmazást kap. Fontos az, hogy ez Magyarországon is így van, az Országgyűlés adja, adhatja meg a felhatalmazást, éppen ezt kérte most a kormány ebben a törvényjavaslatban is. Azt gondolom, az eddigi eredmények megerősítik azt, hogy a kormány ezzel a rendkívüli felhatalmazással nem él vissza, és jól él, mindent megtesz annak érdekében, hogy a járvány egészségügyi és gazdasági következményeit is csökkenteni tudja. Érdemes a baloldal számára végigmenni, hogy mik is ezek az eredmények. Nézzük az egészségügyi védekezést! Az egészségügyi védekezés tekintetében azt nyugodtan kimondhatjuk, és nem mi mondjuk, hanem mások mondják, hogy Magyarország a járvány elleni védekezés első szakaszát sikerrel lezárta. A második hullámban pedig azt láthattuk, hogy keretek között tudtuk tartani a vírus terjedését, és minden magyar ember, aki egészségügyi ellátásra szorult, megkapta a szükséges egészségügyi ellátást, nem történt meg az Magyarországon a második hullám alatt sem, ami egyébként sajnos sok nyugat-európai országban megtörtént, nálunk gazdagabb, erősebbnek vélt országokban, hogy nem tudtak egészségügyi ellátást nyújtani, mert egyszerűen az egészségügy kapacitásai beteltek. Nálunk ilyen nem fordult elő. A magyar kormány úgy döntött, és egyre inkább úgy látszik, hogy ez egy helyes döntés volt, hogy a magyar korlátozó intézkedések nem a „húzd meg, ereszd meg!” politikáját követik, hanem azok a korlátozó intézkedések vannak érvényben, amelyeket a kormány meghozott novemberben. Voltak kormányok Portugáliától elkezdve Ausztriáig, amelyek más utat jártak, amelyek megpróbáltak kicsit lazítani, aztán ha máshogy alakultak a járvánnyal kapcsolatos adatok, akkor meg szigorítottak. De úgy látjuk, hogy aki ezt a politikát választotta, a védekezésnek ezt a formáját választotta, az rajtavesztett; elég csak megnézni a sajnálatos portugál eseményeket. A hatékony védekezésnek köszönhetően Magyarország egyelőre elkerülte a harmadik hullámot. Magyarországon nincsen harmadik hullám, még akkor is, ha azt látjuk (Arató Gergely: A miniszterelnök tegnap nem ezt mondta! Nem baj?), hogy az adatok azt mutatják, hogy stagnálás van, tehát hála istennek, az a megugrás, amely egyébként Nyugat-Európában a legtöbb országban tapasztalható volt, Magyarországon nem jelentkezett. De nézzük az adatokat, és nem a KSH, hanem az Eurostat adatait! Itt két ábrát szeretnék baloldali képviselőtársaimnak mutatni. (Felmutatja.) Az egyik (Arató Gergely: Tiltott szemléltetés, elnök úr! Házbizottság!) a többlethalálozás kérdése, amelyben azt láthatjuk, hogy Magyarország az európai átlagnál jobban szerepel. De ami ennél is fontosabb, és egyébként azt gondolom, az ezekkel a dolgokkal kapcsolatos méltatlan vitákat le is tudja zárni, az pedig egy olyan adat, amely a többlethalálozási adatok és a koronavírusban elhunytak számának a különbségét mutatja. Csak hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy ha a különbség minimális vagy nincs, nulla százalék, az azt jelenti, hogy az adott kormány transzparens módon mindenkit, aki koronavírusban halt meg vagy koronavírusos volt a halálakor, azt egyébként ideszámol. Most hogy néz ki ez a statisztika? Magyarország 3 százalék, Horvátország 1 százalék, és a többi ország mind mínuszban szerepel, ami azt jelenti, hogy ők nem regisztrálták teljeskörűen a koronavírusban elhalálozottakat, velünk ellentétben. És hogy hogy állnak a nagy országok? Németország mínusz 14 százalék, Ausztria mínusz 26 százalék, Spanyolország mínusz 40 százalék. Ennyi a különbség a két adat között. De hogy nézzünk egy