Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem vállalkozom én arra a feladatra, hogy megfeleljek a Jobbik képviselője vezérszónoklatának arra az elvárására, hogy arról beszéljek, amiről ő... - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem vállalkozom én arra a feladatra, hogy megfeleljek a Jobbik képviselője vezérszónoklatának arra az elvárására, hogy arról beszéljek, amiről ő...

1463 Most mégis itt van egy ilyen helyzet, amikor költségvetést kell módosítanunk. De nem azért módosítunk költségvetést, mert akkor, amikor ezt a költségvetést elfogadtuk, akkor elhibázottan terveztünk, hanem azért, mert egy olyan világjárvány köszöntött ránk, aminek a hatásait nagyon nehéz bemérni. Tehát ez az egyik indok: megváltozik az a makrogazdasági környezet, amelyre mi építettünk, és emiatt önmagában is indokolt korrekciót tenni a költségvetésen. A másik dolog: a veszélyhelyzet a kormány számára lehetőséget adott arra, hogy törvénnyel szemben rendeleti úton is kormányozzon. Erre a kormánytöbbség, volt, amikor az ellenzék is lehetőséget adott, később már csak a kormánytöbbség. Én azt gondolom, hogy ez egy elkerülhetetlen lépés volt, mert ha ezt a lehetőséget nem teremtettük volna meg, akkor a végrehajtó apparátus nem tudott volna a válság kihívásaira azonnal reagálni. De ennek most van egy olyan következménye, hogy ha azt akarjuk, hogy a kormány által létrehozott rendelkezések tovább éljenek, akkor ezt egy idő után törvényben kell szabályoznunk, és erre most kísérletet teszünk itt a költségvetési törvényben. Ez a második indok, amiért ide kellett jönnie ennek a tervezetnek elénk. A harmadik pedig az Európai Unióval kapcsolatos változásokat hozza szóba nekem. Mások azok a számok, mások azok a források, nagyobbak azok az összegek, amelyek az Európai Unióból rendelkezésünkre állnak ahhoz képest, amit a költségvetés tervezésekor reméltünk. Ez is indokolja, hogy ezeket a más számokat és nagyobb számokat átvezessük a költségvetésen. Ha a megváltozott makrogazdasági környezet hatásait vesszük, akkor ez néhány fő mutatóval leírható. A 2020 nagyon sajátos költségvetési év volt, a 2020-as év második negyedévében, amikor szembesültünk az egészségügyi járványhelyzettel, ezzel a világjárvánnyal, nem tudván, hogy lesznek-e újabb hullámok - sokkal optimistábbak voltunk, mint amilyen realisták már ma vagyunk, igaz ez az egész világra nézve - volt egy brutális visszaesés, de az év olyan volt, hogy 2020 végére, hála istennek, a gazdaság úgy többé-kevésbé visszakorrigált. Akkor naivan azt hittük, hogy túl vagyunk mindenen, aztán már itt van a nyakunkon a harmadik hullám, és most abban bízunk, ha sokan be leszünk oltva, ha az ország nagy része beoltatja magát, akkor talán a világjárvány egy újabb hullámát elkerülhetjük. Tehát a magyar gazdaság abban a helyzetben is, amikor újra levegőt kap, amikor megtörténik egy nyitás, egy újraindítás, ugye, az első hullám után, a gazdaság mindjárt hozza a formáját, és visszakorrigál sok számot illetően. A 2020-as évben azzal kalkuláltunk, hogy a csökkenés 3 százalékos lesz, ez 5 százalékosra sikeredett. Ilyen szempontból az elvárásaink nem teljesültek, de nem tudta senki kiszámítani a járványnak ezt a brutális hatását. Megjegyzem, az 5 százalékos csökkenéssel kapcsolatban egy összemérés adódik: mennyi az Európai Unió átlagában? Ha az Európai Unió átlagához mérem ezt a visszaesést, akkor azt mondom, hogy hála istennek, nálunk kevesebb, mert az Európai Unióban ez a visszaesés 6,2 százalék volt. Ugye, azzal kalkuláltunk, hogy 2021-ben lehet egy 4,8 százalékos növekedés, a számokat látva, a folyamatokat látva a kormány most ezt csak 4,3 százalékban meri megbecsülni. A hiány kapcsán, ami itt többször szóba került, hadd mondjam önöknek, a költségvetési politikánknak ez mindig egy kiszámítható része volt - mármint válság előtti időszakról beszélek -, mindig tartottuk az Európai Unió elvárható hiánycélját, mindig 3 százalékát alá terveztük, és amit terveztünk, azokat mindig tartottuk is, ellentétben önökkel, akiknél a szocialista kormányzások időszakában a hiányt mindig növelték, és nyilvánvalóan ezért a többi költségvetési szám se állt meg a tervezett szinten. Most itt azt látjuk ebben az anyagban, hogy GDP-arányosan egy 7,5 százalékos hiánnyal kell kalkulálnunk. Az infláció, ami itt szóba került: 3 százalékot reméltünk a tervezéskor, ma azt kell mondanunk, hogy ez lesz 3,6 százalék. És itt megint nem arról van szó, hogy akkor rosszul mértük be a dolgokat, az akkori tudásunk szerint az akkor reálisnak látszott, ma tudjuk, hogy korrekciót kell tenni ezen a számon, és ha korrekciót kell tenni, akkor ez a helyes, amit a kormány tesz, hogy azt a 6 százalékot visszamenően a nyugdíjasoknak kifizeti akkor, amikor megteremtettük ennek a törvényi feltételeit. Ez nyilvánvalóan meg fog még történni év közben. Beszélhetnék még a foglalkoztatás alakulásáról is. Büszkék voltunk azokra a jó foglalkoztatási mutatókra, amelyekkel a válság előtt rendelkeztünk. A válság nyilvánvalóan munkahelyeket szüntetett meg. Mindig az volt a célunk, hogy munkahelyeket azonnal visszaépíteni, ahogy a miniszterelnök sokszor fogalmazott, hogy legalább annyi munkahelyet hozzunk létre, amennyit a világjárvány elvett tőlünk. És láttuk, hogy a visszakorrigálás itt is megtörtént a 2020-as év végén, sőt 26 ezerrel több munkahely jött létre, mint amivel a válság előtt rendelkeztünk. Sokszor kapjuk meg azt a vádat önöktől, hogy a válságot mi úgy kezeljük, hogy igazán nem látjuk az emberek érdekeit. Én ezt az állítást nem fogadom el, csak azért, mert, mondjuk, a jobbikos vezérszónok talál egy olyan tételt, amelyre azt mondja, hogy na, hát ehhez miért nem nyúltatok, mondjuk, családi pótlék, miért nem emeltetek. Egy ilyenfajta számháborút mindig csinálhatunk: a kormány csinál valamit, de az ellenzéki