Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - HÉJJ DÁVID ÁDÁM (Fidesz): - ELNÖK:
1441 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell hogy mondjam, ez a javaslat álszent. Miért is álszent? Mert a szerencsésebb fiatal társadalmi csoportok 25 éves koruk előtt jelentős részben még tanulnak, és azt szeretnénk mindannyian, akik az országunk fejlődését szeretnénk, hogy így is legyen. A fiatalok között közvélemény-kutatást tartott az egyik mértékadó közvélemény-kutató, ahol is a fiatalok válasza erre a javaslatra a következő volt: köszönik, nem adókedvezményt kérnek, hanem tisztességes bért; ők adót szeretnének fizetni, és hogy azt a munkát, amelyet elvégeznek, úgy fizessék meg, mint ahogy például az Európai Unió nyugat-európai országaiban megteszik - azonos teljesítményért azonos bért. Mindannyian tudjuk, hogy rendkívül sok a leszakadó azóta, hogy a kormányzat 16 évre csökkentette a tanulás kötelező kor szerinti rendelkezéseit. Ha rajtam múlna, akkor én 20 évre emelném ezt, azzal természetesen, hogy aki előbb érettségizik le vagy kapja meg szakmai képesítését, annak ez ne legyen kötelező. Miért is mondom? Az országunk versenyképessége alapvetően függ attól, hogy az oktatás milyen színvonalú, és milyen széles társadalmi rétegek jutnak hozzá az oktatáshoz. Inkább arra kellene a kormányzatnak törekednie, hogy a fiatal korosztályokból a lehető legtöbben inkább tanuljanak akár még 25 éves korukig is, mintsem túl korán kerüljenek a munkaerőpiacra, és gyakorlatilag elodázódjon az, hogy majd valamikor hajlandó legyen képezni magát és tanulni. Még egy nagyon fontos körülményre szeretném az önök figyelmét felhívni. Amikor jogszabályt alkotunk, akkor járunk el helyesen, ha annak minden aspektusát a társadalmi, gazdasági és szociális viszonyokra vonatkoztatva előre felmérjük, és megpróbáljuk a lehető legjobban kizárni a kockázatokat. (13.00) Tudják, mi következik január 1-jétől, tisztelt képviselőtársaim? Generációk közötti feszültséget teremt ez a javaslat. Ugyanis mi érdekli a munkavállalót? Hogy nettóban mennyi összeget kap. Ez érdekli! A bruttót természetesen megállapítják a szerződésben, de az érdekli, hogy mennyit kap kézhez. Belegondoltak abba, képviselőtársaim, hogy kisebb összegért fogják tudni a munkáltatók a 25 év alattiakat alkalmazni, mint az idősebb korosztályt? Ezáltal, ha az idősebbeket kirúgják a munkahelyekről, és 25 év alattiakat vesznek föl például betanított munkásnak, akkor a munkáltató jól jár, hiszen alacsonyabb bruttó összeg mellett kevesebb járulékot kell neki fizetni. Az idősebb korosztályból, akik akár nyugdíj előtt állnak, és pont nagyon is szükség lenne arra, hogy még a nyugdíjkorhatár eléréséig minél több szolgálati időt tudjanak igazolni, ezeknek az embereknek a sokasága fogja emiatt január 1-jétől elveszíteni a munkáját. Nem lehetséges, kérem szépen, egy szép jogszabályjavaslattal, hiszen igen, szép az, hogy a 25 év alattiak, akik dolgoznak, ne fizessenek adót, na de ezzel nem teremthetek generációk közötti, akár a saját szülőjével szembeni feszültséget! Bele tetszettek ebbe gondolni? Azt gondolom, hogy tisztességes bérek kellenének, és akkor az emberek szívesen vesznek részt a közteherviselésben. A fiatalokat inkább taníttassuk, minél hosszabb ideig szerezzék a tudást, hogy egész életük végéig valóban értékteremtő munkát tudjanak hazánk üdvére végezni. Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Hozzászólásra jelentkezett Héjj Dávid képviselő úr, Fidesz. HÉJJ DÁVID ÁDÁM (Fidesz): Csak nagyon röviden. Ha jól idézem a képviselő asszonyt, a szerencsésebb helyzetben lévő fiatalok, azt mondta, 25 éves korukig tanulhatnak. Én azt gondolom, szerencsésebb helyzetben lévő budapesti fiatalként 25 éves korom előtt már dolgoztam. (Dr. Varga-Damm Andrea: Én is dolgoztam 23 évesen!) De azt gondolom, az egyetem alatt végig mindannyian dolgoztunk, és azt gondolom, hogy ez a javaslat azoknak is, akik részmunkaidőben dolgoznak, segítséget fog jelenteni. Továbbá azért azt is mondjuk el röviden, hogy amikor a kormány bevezette a „Nők 40”-et, én nem éreztem generációk közötti vagy akár nemek közötti feszültséget. Ugyanez volt, képviselő asszony, akkor is, hallhattunk olyan szavakat, hogy az is konfliktusokat fog eredményezni férfiak és nők között, a volt frakciója, talán az ön volt frakciója volt az, amelyik azt kezdeményezte, hogy legyen „Férfiak 40” is. Tehát azt gondolom, hogy bízzunk annyira a magyar társadalomban, hogy nem egymásra leszünk féltékenyek. Azt gondolom, hogy egy normális országban ez így van jól, hogy tudunk örülni annak, hogy a fiatalok egyre jobb helyzetben lehetnek. Köszönöm szépen. ELNÖK:
