Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 26. hétfő - 191. szám - Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „Segít-e a kormány a hitelmoratóriummal általa adósságcsapdába vitt százezreken?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL (LMP):
1285 Az az én tiszteletteljes kérdésem végső soron, hogy önök kit képviselnek: a bankrendszert vagy a honfitársaikat, azokat a választókat, akik önöket megválasztották? Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki sorokban.) ELNÖK: Tállai András államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön valószínűleg rosszul értelmezi az idevonatkozó törvényt, és nem rendelkezik megfelelő információkkal, ezért tud a parlamentben ilyeneket állítani. Mint például olyat, hogy a kormány átverte a hitelmoratóriumban részt vevőket. Ez nem igaz! 2,7 millió embert érintett, ebből 1,6 millió ember vette ezt igénybe. 96 ezer hitelszerződéssel rendelkező vállalkozásból 60 ezer szerződés érintett volt a hitelmoratórium bevezetésekor. Valóban nem kellett rászorultsági igazolás, és nem volt különbség az ágazatok között, nem volt különbség aközött, hogy valakinek a jövedelmi helyzete hogyan alakul. Ez a hitelmoratórium lehetősége Európában egyedülálló: minden más országban valamiféle korlátozást adtak, csak Magyarországon nem. A moratórium szó, ezt ön is jól tudja, azt jelenti, ez átmeneti segítség. Ha valakik azt gondolták, hogy ezzel mentesülnek a visszafizetés alól, azok persze tévedtek, de akkor is tudniuk kellett, amikor ebbe beleléptek. Ön valószínűleg ilyen emberrel vagy emberekkel találkozott. Az pedig, hogy a bankok jártak jobban ezzel is, egyszerűen nem igaz. A törvény nem engedi a kamatos kamat ráterhelését, ezáltal azzal, hogy a bankok nem jutottak hozzá ehhez a pénzhez, bevételkiesésük van, ami 2020-ban és 2021. év elején eléri a 100 milliárd forintot. Ez a közvetlen kvázi vesztesége a bankoknak. Ön a kormányt ne vádolja azzal, hogy a bankok pártján áll, hiszen a devizahitelek tekintetében 1000 milliárdot járt ki, ért el a magyar kormány, hogy át kellett vállalniuk végül a bankoknak. Az ön felszólalása nem szól másról, mint riogatásról, riogatásról, hogy emberek, rossz vár rátok, pedig nem igaz, ugyanis akik éltek ezzel a hitelmoratórium lehetőségével, természetesen, amíg nem fizettek, azt a tőketörlesztést és azt a kamatot meg kell nekik majd fizetniük, de a futamidő végén, ennyivel hosszabb lesz nekik a futamidejük. De nem lehet magasabb a törlesztőrészletük annál, mint mikor beléptek a moratóriumba. Ha a szerződése arról szól, hogy egyébként 15 hónapig vagy 10 hónapig volt a hitelmoratóriumban, az alatt változott és növekedett volna egyébként is a hiteltörlesztése, persze, azokat érinti, azoknak magasabb a törlesztés. De azzal, hogy valaki belépett a hitelmoratóriumba, nem járhat rosszabbul, nem fizethet többet. Ha ön ezt nem hiszi el, akkor javaslom önnek a 2020. évi LVIII. törvényt, ami később más törvényben is megjelenik, annak a 13. §-át olvassa el, mind az öt bekezdését, ami teljesen kizárja azt, hogy a bankok bármilyen pluszköltséget, bármilyen kamatos kamatot, bármi egyéb dolgot - a tőketörlesztés-növelést kimondottan tiltja a törvény - ráterheljék a magyar állampolgárokra. (15.00) Egyébként pedig csökkent az ebben részt vevők száma. Többen úgy látják, hogy már most elkezdik fizetni a hiteleket. Az ön állítása hamis. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Viszonválaszra ismét megadom a szót képviselő úrnak. CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Én csak itt kapkodom a fejemet. A helyzet az, hogy a kérdést fel lehet tenni másképp is, és akkor megteszem. A hitelmoratórium növelte-e a bankok nyereségét? A válasz erre egyértelmű igen. És vajon más oldalról, más szempontból vagy más időpontban kivette-e a védekezésből a magyar bankrendszer az őt illető részt? Nem, nem vette ki, tisztelt államtitkár úr. A helyzet az, hogy az a bevételkiesés, amiről ön beszél, átmeneti, hiszen azt ugyan időben később, de meg fogják fizetni az adósok. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
