Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 12. hétfő - 190. szám - Ügyrendben történő felszólalás:
1216 Öt év elteltével a gazdasági miniszterek tanácsának idei ülésén a tagállamok minősített többsége támogatta a szabályozás megalkotását, és bár ez a tervezett jogszabály nem tiltja meg közvetlen módon a profitáthelyezési gyakorlatot, de ez a jelentéstételi kötelezettség a nyilvánosságra kerülő számok révén azért egy visszatartó erőt jelenthet a cégek számára, ez pedig a magyar költségvetésünk szempontjából jelentős többlet-adóbevételt jelentene. A szabályozás tehát arra ösztönzi majd a cégeket, hogy ott fizessék meg az adót, ahol a nyereségre szert tettek. Egy, a Portfolio által idézett tanulmányból viszont sajnos kiderül, hogy a cégek profitáthelyezési gyakorlata csak 2017-ben 210 milliárd forint adóbevételtől fosztotta meg a magyar embereket. Ennek fényében persze azt gondolhattuk volna, hogy a kormány élharcosa lesz annak, hogy végre pontot tegyenek erre a gyakorlatra, és hogy megalkossák a szabályozást. Ennek ellenére nem ez történt, hanem a magyar kormány végig a blokkoló kisebbséghez tartozott a szabályozás megalkotásakor, tehát a februári tanácsi szavazáson sem támogatta ezt a szabályozást úgy, hogy hazánk kifejezetten a vesztesei közé tartozik ennek a multicéggyakorlatnak. Tehát 210 milliárd forinttól estek el a magyar emberek. A kormány ezek szerint támogatja, hogy a multik kivegyék a magyar emberek zsebéből a pénzt. Igazából már csak az a kérdés, hogy önök mennyit kapnak ezért. Kérdezem államtitkár urat, hogy miért fosztották meg a magyar embereket több száz milliárd forinttól, amit ma a járvány leküzdésére, a magyar emberek egészségére és biztonságára lehetne fordítani. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön egyszerűen nem mond igazat. Semmilyen százmilliárdtól, egy forinttól nem fosztotta meg ezzel a döntéssel, döntés-előkészítéssel (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) a magyar kormány a magyar költségvetést. Mindez azért van, mert egy irányelv módosításáról van szó, annak a tervezetéről, annak a tárgyalásáról. Ez még nem irányelv, nem jogszabály. Ez a Versenyképességi Tanács ülésén történt. A magyar fél azt vitatja egyébként - de a magyarok mellett még Ciprus, Írország, Svédország, Horvátország, Csehország, Luxemburg és Málta is ezen az állásponton van -, hogy téves a tárgyalási előterjesztés jogalapja. (13.50) Az Európai Tanács Jogi Szolgálata is kimondta ezt 2016-os véleményében, hogy nem ennek a bizottságnak, a számviteli bizottságnak kellene tárgyalni, hanem az adóügyi kérdésekkel foglalkozónak. Az a különbség a kettő között, hogy az adóügyekben teljes konszenzus kell az irányelv-módosításnak a továbbviteléhez, míg ebben a bizottságban elég a kisebbség is. Egyébként az úgynevezett Coreper elég fog kerülni, és ez fogja az Európai Parlament elé vinni ezt. Tehát semmiben nem gátolta a magyar kormány ennek az irányelvnek az elfogadását. A magyar kormány mindig támogatta az adóelkerülés elleni jogszabályok módosítását. (Demeter Márta: Ez nem igaz!) Az ön figyelmét valószínűleg elkerülte a ’14. évi XLII. törvény, elkerülte a pénzügyi számlákról a ’15. évi CXC. törvény, az országonkénti jelentések cseréjéről szóló ’17. évi CXI. törvény és az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzéséről a 2021. évi III. törvény, azonkívül kétoldalú egyezmények az USA-val és az európai uniós jogalkotás teljes és maximális átvétele ebben a kérdésben. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ha ezeket is figyelembe veszi, akkor el fogja ismerni, hogy ön most valótlant állított a magyar Országgyűlésben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a kérdések végére értünk. Ügyrendben történő felszólalás: Most van lehetőség a házszabályi előírások értelmében ügyrendi felszólalásra. Ügyrendben történő felszólalás esetében az időtartam egy perc, amennyiben személyes érintettség a kérdés, akkor kettő perc. (Jelzésre: ) Tordai Bence képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon!
