Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 15. hétfő - 179. szám - Dr. Brenner Koloman (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mi a kormány stratégiája az érettségi vizsgákat illetően?” címmel - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):
103 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak a felszólalása következik. Parancsoljon, képviselő asszony! (Jelzésre: ) Megvárom, amíg felteszi a mikrofonját. (Megtörténik.) Igen. Kérem innen indítani majd az időt, mert csak 2 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon! DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nagykövet Urak! 1991. február 15-e, a visegrádi csoport megalakul. E visegrádi találkozó és a visegrádi csoport megalakulása, a visegrádi egyezmény létrejöttének apropója egy középkori megállapodás, amely a visegrádi királyi palotában 1335-ben volt, amikor is Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket, és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében. Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte. Történelmi gyökereink, hasonló sorsfordulóink e négy nép számára ma már, a XXI. században a közös érdekek és a társadalmaink fejlődését segítő közös célok harmonizálását kell hogy jelentse. A visegrádi együttműködés mellett e négy nép közösen tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak. (18.40) Üdvözlöm a politikai nyilatkozatot. Megelégedésemre szolgál, hogy annak megfogalmazása nem az országok kormányainak öndicséretén, sokkal inkább az elért közös értékek kihangsúlyozásán alapul. Természetesen megszavazom e jeles évfordulón a nyilatkozatot, és kívánom népeinknek, hogy találják meg azt a közös hangot, amellyel az értékek, a közös érdekek mentén, népünk szebb és biztonságosabb jövője érdekében együtt tudunk működni itt, Közép-Európában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelettel kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Jelzésre: ) Igen. A KDNP képviselőcsoportjából Juhász Hajnalka képviselő asszony kért szót. Parancsoljon! JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nagykövet Urak! Ahogyan a korabeli krónikák jegyzik, az Úr 1335. évében Szent Márton ünnepe körül elhatározták e királyok, hogy ha közülük bármelyiket vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségükre sietni, és ezt egymás között nagy eskütétellel is megerősítették. A XIV. század egyik legfontosabb diplomáciai eseménye Kelet-Közép-Európában megkérdőjelezhetetlenül az 1335-ben Visegrádon tartott találkozó volt, amely a XX. századi regionalizmus fejlődésének az egyik megalapozója is egyben. Ahogyan 1992-ben a prágai csúcsértekezleten Antall József is megfogalmazta, először összeköt bennünket a történelmi tradíció, jó és rossz emlékeivel együtt, másodszor összeköt bennünket a földrajzi kapcsolat, ami egyben gazdasági együttműködési lehetőséget is nyújt, a harmadik, ami összeköt bennünket, az euroatlanti biztonsági rendszer, amire feltétlenül szükségünk van. Végül a negyedik egy gyakorlati kérdés: közösen ülünk az Európai Közösség fogorvosi előszobájában. Antall József a Duna völgyében, a Kárpát-medencében élő népek történelmét széles horizontban látta, és hitt az együttműködés szimbolikus és gyakorlati erejében. Sokan azt hitték, hogy a négy ország euroatlanti szövetségbe való betagozódásával, mint a NATO-, az EU- vagy az EBESZ-tagságuk, e cél teljesült, és a visegrádi formáció tartalmilag majd kiürül. Nem is tévedhettek volna nagyobbat. Napjainkra a V4 egy önálló márkajeggyé vált. Az elmúlt évek eseményei bebizonyították, hogy a V4-országok együtt hatásosabban tudnak fellépni az őket érintő ügyekben, és közösen erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Sőt, a transzatlanti szövetségi státuszuknak köszönhetően a fő geopolitikai kérdésekben is a V4-országok alapvetően egy platformon helyezkednek el. A V4-ek egy főre jutó reál-GDP-növekedési rátája az utóbbi években messze meghaladta nemcsak az uniós átlagot, de az EU négy legnagyobb gazdaságáét is. A V4-országok 2020-ban átlagosan kisebb reál-GDP-visszaesést éltek meg a koronavírus-járvány alatt, mint az EU négy legnagyobb gazdasága. Mit mond nekünk a V4 üzenete? Azt, hogy annak a népnek, nemzetnek van jövője, aki tudja, honnan jött és hová tart, és érzi az összefogás erejét. Büszkék lehetünk arra, hogy Európa regionális értékközösségének egyik alapítója és meghatározó tagja lehetünk.
