Országgyűlési Napló - 2020. évi téli rendkívüli ülésszak
2020. december 16. szerda - 177. szám - A Magyar Nemzeti Bank 2019. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
38 A sikeres védekezés alapvetően három pilléren alapult. Az egyik ilyen fontos pillér volt a gazdaság jó állapota, ugyanis a járvánnyal Magyarország stabil fundamentumok és erős kiinduló gazdasági helyzet mellett nézhetett szemben. Az elmúlt évtizedben követett gazdaságpolitika fenntartotta Magyarország makrogazdasági egyensúlyát, valamint csökkentette a külső és a belső sérülékenységét egyaránt. Jegybanki oldalról az MNB szűkítette az elmúlt években a mérlegét, így megfelelő mozgástérrel rendelkeztünk, és továbbra is rendelkezünk, rendelkezik az ország gazdasági kihívások tartós kezelésével. A másik fontos alappillér volt a sikeres védekezésben a pénzügyi rendszer stabilitása, amiről elnök úr beszélt az imént. 2013 utáni lépések ugyanis sikeresen megteremtették a hazai pénzügyi rendszer stabilitását, a bankrendszer sokkellenálló képessége folyamatosan nőtt, miközben a reálgazdaságot támogató hitelezési aktivitása egészséges szerkezetben tudott bővülni. Az elmúlt évek során meghozott intézkedések egyúttal érdemben csökkentették a hazai szereplők és Magyarország sérülékenységét is. A sikeres védekezés harmadik lába pedig, azt gondolom, a sebességben tudható be, a Magyar Nemzeti Bank gyors reagálására vezethető vissza, ugyanis a járvány megérkezésekor a Magyar Nemzeti Bank valóban gyorsan, koordinált és célzott lépések sorozatával tudott lépéseket tenni a helyzet kezelése érdekében. A jegybanki intézkedések elősegítették a hazai pénzpiaci folyamatok stabilizálódását, és hatékonyan támogatták, illetve támogatják ma is a fenntartható gazdasági növekedést és annak újraindítását. Összegezve tehát mindenféleképpen elmondhatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelentős erőket vetett be a járvány okozta károk enyhítése és a gazdaság talpra állítása érdekében. (12.00) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank 2019. évi tevékenységét tekintve megállapítható, hogy az éves átlagos infláció 2019-ben 3,4 százalék volt, és az év egészében a jegybanki toleranciasávon belül a 3 százalékos inflációs cél körül tudott alakulni. Az év elején 3 százalék körül ingadozott a fogyasztói árindex, ezt követően viszont azt is láttuk, hogy elsősorban az üzemanyagárak növekedése következtében a tavaszi hónapokban az infláció átmenetileg a toleranciasáv felső harmadába emelkedett, majd ismét a 3 százalékos cél közelében tartózkodott. 2019-ben folytatódott a magyar gazdaság addig is dinamikus bővülése, a GDP 4,6 százalékkal nőtt, amihez az ágazatok széles köre is hozzájárult. Rendkívül fontosnak tartom kiemelni, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2013 óta, azaz egész pontosan immáron nyolcadik esztendeje nyereségesen gazdálkodik. Az MNB eredménye 2019-ben, jelentős növekedést követően mintegy 254,7 milliárd forintra emelkedett. Az MNB igazgatóságának döntése alapján az eredmény döntő része, mintegy 250 milliárd forint osztalékként egyébként befizetésre került az állami központi költségvetésbe. Ezzel a lépéssel is hozzájárult a jegybank ahhoz, hogy az állam növelhesse a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben önmaga mozgásterét. Azt is lényegesnek tartom kiemelni, hogy a jegybank által indított különféle programok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a költségvetés GDP-arányos bruttó kamatkiadásai 2019-ben - 2013-hoz viszonyítva - mintegy 2,3 százalékponttal mérséklődtek, ami több mint ezermilliárd forint megtakarítást jelent. Összesítve tehát az is jól látható, hogy a támogató monetáris kondíciók a 2013-2019 közötti időszakban mintegy 3600 milliárd forintos kamatmegtakarítást jelentettek a központi költségvetésnek. Ezek alapján jól látható, hogy a Magyar Nemzeti Bank intézkedései érdemben hozzájárultak az ország külső sérülékenységének csökkentéséhez. A központi államadósság devizaaránya 2019 folyamán mintegy 2,7 százalékponttal, 17,3 százalékra mérséklődött. 2019-ben a jelzáloghitelek között szinte kizárólagossá váltak a hosszabb időszakra, legalább öt évre kamatfixált termékek. A hosszabb kamatfixálás térnyerésében nagy szerepet játszott a csak hosszabb kamatrögzítéssel igényelhető minősített fogyasztóbarát lakáshitelek térnyerése is, amelyek piaci részesedése 2019 végére mintegy 70 százalék közelébe emelkedett. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek mellett 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank kidolgozta a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás keretrendszerét is, amely alapján 2020. január 10-étől pályázhattak a biztosítók erre a minősítő védjegyre.
