Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 2. hétfő - 160. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
990 Önök megint csak arról beszélnek, hogy mi nem teszünk értelmezhető javaslatokat. Ma délelőtt volt a Gazdasági bizottság ülése. S igen, mi konzultálunk például a legalapvetőbb közszolgáltatások fenntartásáért dolgozó szakemberekkel, és ez alapján ismét beterjesztettünk egy javaslatot, de önök ezt érdemi vita nélkül leszavazták. És vannak más egyéb javaslatok is; igen, konzultálunk az emberekkel is, például az alapvető élelmiszerek áfacsökkentéséről több ezer emberrel konzultáltunk már, és sok ezer ember támogatta ezt a javaslatot. Ma ezt is bevittük a Gazdasági bizottság elé, és érdemi vita nélkül leszavazták ezt a javaslatot. Azt mondta a Gazdasági bizottság elnöke, hogy olyan helyzet van, hogy nincs pénz ezeknek az intézkedéseknek a meghozatalára. Hát, kérdezem én: a gazdaságvédelmi intézkedések között nem az egyik legfontosabb, hogy segítsünk azoknak a családoknak, akik most rendkívül nehéz helyzetbe kerültek? S hozzáteszem, hogy körülbelül 170 milliárd forintra becsülte a Gazdasági bizottság elnöke az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését. Hát, csak ebben az évben és a jövő évben a Budapest-Belgrád vasúti projektre önök 200 milliárd forintot költenek. De konzultáltak-e például az önkormányzati szövetségekkel, hogy milyen módon érinti őket az elmúlt időszakban látható megszorítások sorozata? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Erre szeretném, ha válaszolnának, alapvetően nem is nekem, hanem a magyar embereknek, akik követik az Országgyűlés munkáját. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: Fülöp Attila államtitkár úrnak adom meg a szót. FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A válasz előtt engedjen meg három apró megjegyzést, mert azt gondolom, hogy ez a kérdés mégiscsak összefüggésben van az előzővel is. Az nem érzelmi kérdés, hanem ténykérdés, hogy például tavasszal lehetett-e számítani az ellenzékre vagy nem. Ebben elég egyértelmű a válasz, hogy nem. Nem szavazták meg akkor azt a törvényt, amely segíti a védekezést, nem szavazták meg akkor azokat a javaslatokat, amelyeknek egyetlenegy célja volt, hogy mindenkinek az egészségét védjük ebben az országban. Ráadásul minden héten a parlamentben pont egy olyan krízis közepén vonják kétségbe ezeket az intézkedéseket, aminek igazából egyetlen üzenete van, ez pedig az, hogy mindaz, aki a védekezést támadja, és mindaz, aki a védekezést nem segíti, az abban való megbízhatóságot teszi kétségessé. Azt gondolom, hogy ez a mostani helyzetben több mint hazárdjáték, ez pontosan azoknak kedvez, akik vagy nem veszik komolyan ezt a vírusjárványt, vagy maguk is csatlakoznak a vírustagadók táborához. De egyben biztos nem segít, hogy legyen egy olyan össztársadalmi ügy, amiben önök is tudnak segíteni. S azt gondolom, hogy még egy dolgot megmutatott ez a vírus, ez a járvány, hogy valóban nem létezik olyan össztársadalmi ügy, amelyben az ellenzékre számítani tudnánk. Még egy dolgot szeretnék idecitálni, hiszen mégiscsak a halottak napján, illetve a mindenszenteken vagyunk túl. Az a statisztikai dobálózás, ami mindig a halottakat próbálja meg egy ilyen európai helyzetben felcitálni, azt gondolom, hogy nem méltó, kegyeleti okokból sem méltó a hozzátartozók tekintetében. Egyértelmű a kormány állásfoglalása: mi nem további szigorításokat szeretnénk, hanem azt szeretnénk, hogy a már meghozott döntéseket, amelyek jó döntések, mindenki tartsa be, és ezeknek a betartatásán lesz a hangsúly ezentúl. Képviselő úr, én még egy statisztikát szeretnék mondani; az előbb Dömötör államtitkár úr is említett egyet. Ennek a kiadója az ECDC, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, amely az Európai Uniónak egy ügynöksége. Kénytelen vagyok az elhunytakra válaszolni, ha itt ez felmerült: Magyarországon az elhunytak száma 1 millió lakos tekintetében 186, az Európai Unióban pedig 390, azaz több mint a kétszerese. Romániában 359, Írországban 390, Franciaországban és Svédországban több mint a magyar adat háromszorosa, Spanyolországban meg több mint a négyszerese, Belgium példáját pedig sajnos jól ismerjük, ott több mint az öt és félszerese. Ez nem magyar statisztika, hanem ez az ECDC statisztikája. Azt gondolom, hogy ennek lehet hinni. A kérdésekre is válaszolva három dolgot szeretnék önnel megosztani. Az egyik: azt kérdezte, hogy az érintettekkel konzultáltunk-e. Nos, a nemzeti konzultáció kérdései pontosan arra vonatkoztak, hogy a kormány olyan döntéseket hozzon és olyan kötelezettségeket írjon elő az állampolgároknak, amiket
