Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 26. hétfő - 159. szám - Varju László (DK) - a Magyar Nemzeti Bank elnökének - „Mi lesz az árfolyamnyereséggel?” címmel - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
954 Bocsánat, pillanat türelmét kérem, képviselő úr! Tájékoztatom képviselő urat, hogy a Nemzeti Bank elnökének távolléte miatt válaszadásra Virág Barnabás alelnök urat jogosította fel. Kérdezem elfogadja-e a válaszadó személyét. VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, természetesen igen. ELNÖK: Öné a szó. VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Alelnök Úr! 2013-ban a fideszes kormánytöbbség elfogadott egy jegybanktörvényt, amely merőben szokatlan rendelkezést tartalmaz. Egészen addig az volt a szabály, hogy a jegybank veszteségeit a költségvetés finanszírozza, nyereségét pedig a költségvetésbe fizeti be. Az önök új szellemű törvénye értelmében viszont a Nemzeti Bank veszteségét továbbra is állja az állam, a nyereséggel viszont a jegybank rendelkezik. Azt hiszem, sokáig kellene keresgélni, amíg találnánk olyan vállalkozást, ahol a tulajdonosok a veszteséget bármilyen mértékig finanszírozzák, ámde a nyereséget a menedzsment arra költi, amire akarja. Idén önök úgy döntöttek, hogy a tavalyi év nyereségét csaknem teljes egészében befizetik a költségvetésbe. A mostani gazdasági válság speciális jegybanki nyereségének oroszlánrésze, 229 milliárd forint az árfolyameredményből, amellyel egyébként a magyar forint gyengült, bekerül az állami költségvetésbe. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyébként ez az összeg volt az, amely a jegybank nyereségét növelte. Erről leginkább, hogy ez milyen hatással van, a devizahitel-károsultak, illetve az önök kezelésének károsultjai tudnak beszámolni. A 2019. év folyamán az árfolyam 2,6 százalékkal romlott, amit az árak emelkedésében az ország polgárai fizettek meg. A gazdasági válság miatt a forint gyengülése tehát a lakosságnak többletkiadást jelentett, ami a költségvetésbe befolyt, de egyfajta burkolt adóként az önök számára jelentkező hozam pedig maga azt jelenti, hogy számukra ez megszorítás. Idén az euró árfolyama 330 forintról 364 forintra emelkedett, a valamivel több mint 10 százalékos gyengülés és a trend az év hátralévő részében várhatóan nem változik. Kérdezem ezért önt, mi a szándékuk az idén várható 1000 milliárd forintos nyereséggel? Befizetik-e a költségvetésbe? A közpénzjellegét eltüntetve a fideszes alapítványok lesznek, amelyek ennek gazdáivá válnak? Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Virág Barnabás alelnök úrnak. Parancsoljon, alelnök úr! VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a válaszomat szokás szerint egy nagyon rövid idézettel kezdjem a jegybanktörvényből, aminek úgy szól a 3. §-a, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ugye, a kérdésben is szó volt az inflációról. Úgyhogy, amikor a jegybank teljesítményét szeretnénk értékelni, akkor legelsőként azt kell értékelnünk, hogy hogyan teljesítünk az árstabilitás terén. E téren, azt mondhatjuk, ugye, 2017 januárja óta 45 hónap telt el, ebből a 45 hónapból 41 hónapban a magyar infláció a 2 és 4 százalék közötti toleranciasávban alakult. Ez európai összevetésben is rendkívül sikeres, a legsikeresebb jegybank vagyunk Európában. Csak néhány számadatot említve: Csehországban ez az adat 35, Lengyelországban 23, az eurózóna esetében 13. Áttérve az eredménnyel kapcsolatos kérdésére, hiszen értelemszerűen a monetáris politikának vannak következményei a jegybank eredményét illetően: e tekintetben azt mondhatjuk, hogy 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank minden évben pozitív eredményt tudott felmutatni a monetáris politika következményeként. Tehát a jegybank jó gazdaként működött, ezzel a hatékony működéssel minden évben nyereséget értünk el. (14.20)
