Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):

93 pszichés állapotban követi el a bűncselekményt valaki, akire vonatkozóan a szakemberek megállapítják, hogy nem láthatta át tettei következményét. Ezért természetesen mindjárt a büntetése csekélyebb lesz, viszont ily módon tulajdonképpen a sértetteket bünteti. És nagyon komoly rendelkezése ennek a javaslatnak az, hogy igenis a pszichiátriai gyógykezeléssel kell akkor pótolni a le nem töltendő börtönbüntetést vagy fegyházbüntetést, hiszen az nem lehetséges, hogy őt, egy ilyen személyt visszahelyezzünk változatlanul a társadalomba. Az élet ellen irányuló bűncselekmények feltételes kizárása mellett a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, legalább nyolc évvel fenyegetett esetben is kizárja a javaslat a feltételes szabadságra bocsátást. Ez egy nagyon komoly dolog, óriási előrelépés, ugyanis tényleg nem szeretnék egyetlen bírót sem megbántani, de a gyakorlatban azt látjuk, hogy nem igazán hatékony és a megelőzést szolgáló súlyos éveket adnak az ilyen bűncselekményeket elkövetőknek. Kiterjeszti a javaslat a hozzátartozói kört a polgári jogi hozzátartozói terminológiához képest. Ez nagyon helyes, hiszen családok sokkal nagyobb létszámban, sokkal változatosabban élnek együtt, mint a polgári jogi viszonyokban a hozzátartozói kör. A távoltartás nemcsak a sértettre, hanem a családtagokra is vonatkozik. Ez egy nagyon korrekt és komoly szabály. Tényleges lakóhelyet határoz meg akkor - függetlenül a tulajdonviszonyoktól -, amikor a távoltartást meghatározza. Ez ugyanis azért rendkívül fontos, mert nagyon sokan úgy tudtak kibújni a távoltartás végrehajtásából, hogy azt mondták, na de kérem, az az én tulajdonom, és a tulajdonával rendelkezhet, használhatja, a polgári jogi szabályok ezt megteremtik. Ahhoz, hogy őt tényleg ki lehessen zárni, valóban teljesen fel kellett adni a tulajdonviszonyok figyelembevételét, a tényleges lakóhely és a tényleges használat határozza ezt meg. A gyermek láthatása felügyelet mellett - nagyon régi hiány. Valóban, ahogy Gyüre Csaba képviselőtársam elmondta a győri kettős gyilkosságnál, az anya még patronálta is a kapcsolattartást, és tulajdonképpen hiába volt egy aránylag széles körű vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a gyermekeket és az apát engedhetik-e találkozni. Hogyha lett volna egy ilyen rendelkezés, teljesen mindegy lett volna, hogy az anya mit nyilatkozik, hiszen a szülő igyekszik jóhiszemű lenni és csak a gyerek kívánságát teljesíteni, holott a gyerek nem mérheti fel, hogy az apában milyen folyamatok zajlottak le, és valóban az a kapcsolattartás majd minőségi lesz és nem az a következmény, ami bekövetkezett. Ilyenkor igenis a hivatalnak kell okosabbnak lenni, és a hivatalnak kell megakadályozni az ilyen jellegű következményeket a felügyelet melletti találkozással. A feltételes döntések széles körű tájékoztatási jogot ad a bírónak szakemberek bevonása mellett. Ez, azt kell mondjam, a legjobb része ennek a javaslatnak, mert hosszú évek óta mondjuk, hogy a bíró nem elég felkészült arra, hogy a mikrotársadalmi viszonyokat felmérje olyan módon, hogy pontosan azt a büntetést és olyan mértékben szabja ki, amely az adott személyre mind a megelőzést, mind a megtorlást együttesen tudja képviselni. Kell a bírákhoz olyan szakembereket és olyan intézményrendszert adni, terelni, aki segít nekik abban, hogy ilyen szituációkban valóban jó döntést hozzanak. Ez aztán tényleg egy XXI. századi javaslat. Nagy az előrelépés egyébként ezzel a javaslattal, de azért azt kell mondanom, hogy ezek a viszonyok, amelyeket megpróbál most ez a javaslat, hogy úgy mondjam, jogkövetkezménnyel megajándékozni, ezek nagyon hosszú pszichés folyamatok. Amikor mi már látunk egy ilyen súlyos cselekményt, mint például a győri kettős gyermekgyilkosság, az egy nagyon hosszú, pszichésen terhelt folyamatnak a végső stádiuma volt. Azt kell mondani. és nagyon örültem, hogy államtitkár úr azt mondta, hogy ezzel a javaslattal nem fogják megoldani azokat a társadalmi problémákat, ami idáig juttatja a családokat. Ez abszolút korrekt és szerintem ezt mindenki tudja, ez egy próbálkozás arra, hogy ha a társadalomnak megüzenjük, hogy jóval súlyosabb következményei lesznek, hátha van egypár ember, aki visszatartja magát attól, hogy ilyen jellegű súlyos cselekményeket valósítson meg. Azt kell mondanom viszont, hogy késedelemben vagyunk. Az EU 2011-12-ben készítette el 42 ezres mintán az európai uniós felmérést arról, hogy a családon belüli erőszak miként alakult a 27 európai uniós tagállamban, és ebben Magyarország is hogy áll. Ugye, ’13-ban megismertük ezt a tanulmányt, szerintem ’13 óta picit hatékonyabban, ritmusosabban, megelőzés céljából lehetett volna az, hogy a kormány elkezdje a feladatait a törvényalkotásban és az intézményrendszer létrehozatalában elvégezni.