Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
903 40, meg még több százalékos visszautasítási rátáról beszélnek. Az OBH-tól kapott statisztikáink szerint ez 14 százalék körül volt. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos elem, azzal együtt is, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja az összegző véleményében - ami egy nagyon terjedelmes, több száz oldalas tanulmány, azért érdemes elolvasni - kitér arra, hogy a visszautasítási gyakorlat egy jelentős részében mégis azt lehetett tapasztalni, hogy a Pp. normaszövegéből nem kimondottan levezethető visszautasítási okok keletkeztek. Hogy ne mondjam, egyértelműen nem a jogalkotói szándékkal, illetve az ahhoz kapcsolódó normaszöveggel voltak ezek összhangban. És akkor itt nem utalnék az Alaptörvény jogszabályok értelmezésére vonatkozó klauzulájára. Azt mondja a joggyakorlat-elemző csoport egyébként, hogy olyan alapra helyezkedtek, amik nem következtek a törvény szövegéből, olyan követelményeket láttak bele, amik a törvényből nem következtek. A kodifikációs eljárásban, a mostaniban különösen, tehát jelesül a Pp.-novella megalkotása során szeretném jelezni, hogy igen, bírók is részt vettek benne, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által delegált számos bíró vett részt, ők maximálisan egyetértettek a javaslattal. A törvényjavaslat rendelkezésének döntő többsége kifejezetten bírói javaslat volt, teljeskörűen egyeztetésre kerültek azok a bírói karral, és mint ilyen, a bíróságok központi igazgatásáért felelős OBH-elnök ezt maga is támogatta. A biztonság kedvéért a többi hozzászólást is részleteiben megválaszolnám, mert nem merném azokat a téves alapokat úgy hagyni. Még egyszer hangsúlyozom, ugye, Molnár képviselő úr is jelezte, hogy nagyon kevés per indult. Ezt az OBH által vezetett statisztika nem támasztja alá, 200 ezer fölött van az évi polgári gazdasági peres ügyérkezés, úgy ráadásul, hogy a kötelezően előterjesztendő fmh-értékhatárt megemelte a jogalkotó, így nagyon sok ügy fmh-s szakaszban megragad. Felmerült egy szakmai kérdés Molnár képviselő úrtól, ami az fmh-kkal volt kapcsolatos. A perré alakult, korábbi fmh-s eljárásban az ellenkérelem előterjesztési határidejét azért csökkentettük, mert már elviekben a fizetési meghagyásos eljárásban már előterjesztette az ellentmondását, fel tudott készülni a védekezésre. A jogsértő bizonyítási eszközökkel kapcsolatos felvetésre jelezném, hogy a jogkövetkezményt nem a Pp. állapítja meg, hanem a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv, a Pp.-nek erre csak utalnia kell. Sebián-Petrovszki képviselő úr elbaltázásról beszélt. Itt szeretném jelezni, hogy a finomhangolás, a jogalkalmazói tapasztalatokon alapuló finomhangolás és az elbaltázás között markáns különbséget vélek felfedezni. Mégpedig azért, mert kiderült az elmúlt két és fél évben, hogy a jogalkalmazók nagyon nagy számban azért elkezdték belakni a Pp. rendelkezéseit, és kizárólag olyan pontokban tartottuk szükségesnek a módosítást, amelyekben egyöntetűen valamennyi jogászi hivatásrend által támogatott módosításra volna szükség. És ezek a korrekciók, emlékezzünk vissza, Trócsányi miniszter úr is és később, miniszteri kinevezését követően Varga miniszter asszony is elmondta, hogy valamennyi eljárásjogi törvénnyel összefüggésben is érvényesül a jogalkotási törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a minisztérium vizsgálja annak hatékonyságát, és a hatékonyságvizsgálatához képest megteszi a szükséges javaslatait. Jelezném az osztott perszerkezettel kapcsolatban Sebián-Petrovszki képviselő úrnak, ha jelen lenne, hogy az eljárást előkészítő és érdemi tárgyalási szakaszra bontott osztott perszerkezetet bevezető európai országokban a törvény hatálybalépését követő években, kivétel nélkül mindegyikben sor került kisebb-nagyobb mértékű korrekcióra, így Finnországban, Szlovéniában vagy akár Romániában is. (16.40) Tudni kell, hogy a 2016-ban elfogadott Pp. dogmatikai, koncepcionális jogintézményeit a módosítás nem érinti, nem változik az osztott perszerkezet, nem változik a perkoncentráció elve, nem változik az anyagi pervezetés, még akkor sem, ha valakik ezt így próbálnák láttatni. Hogyan gyorsulhatnak bizonyos személyi állapoti perek? Az indokoláson túl a normaszöveg tartalmazna kellő mankót. A szóbeliség nagyobb teret kap ezekben az eljárásokban, a közös szabályok között találhatóak, ráadásul, ugye, azt az expozémban is említettem, hogy új perfelvételi útvonal is megjelenik, vagyis nem kell megvárni az ellenkérelmet a perfelvételi tárgyalás kitűzéséhez.
