Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
901 Illetőleg, ahogy Gyüre képviselőtársam is mondta, egyszerűsíti az alperesi ellenkérelem tartalmát, és a meghatározott feltételek fennállása esetén lehetővé teszi a viszontkereset és beszámítás előadását a perfelvétel lezárásáig meghatározott feltételek fennállása esetén. Azt gondolom, aki a polgári peres eljárásban gyakorló jogászként részt vett, az tudja, hogy lényegében ez is finomítása ennek a dolognak. Illetve a jogalkalmazó szervek visszajelzései alapján a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság a tárgyalást elhalassza a fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, de legkésőbb az idézés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül előterjesztett kérelmére. Ez is nagyon lényeges változás az előző eljárás vonatkozásában. És akkor egyébként mehetnék végig azokon a nagyon fontos változtatásokon, amely az egész koncepció célját meghatározza. Én tehát azt gondolom, tisztelt Ház, hogy nagyon jó munkát végzett az Igazságügyi Minisztérium. Azok a szervek, bíróságok, Kúria és különböző kodifikációs szervek valóban igyekeztek összetenni minden tudásukat, és én azt szeretném mondani, hogy politikától mentesen és minden felhangtól mentesen ez az új Pp.-módosítás valóban azokat a célokat kívánja szolgálni, melyek az egyszerű pervitelt, a bíróságok munkájának megkönnyítését, a jogi képviselet nélkül eljáró felek eljárásának lehetőségét segítik elő. Tehát mindenképpen szeretném, hogyha ebben a jogszabály-módosításban valóban szakmai döntés születne. Láttam, hogy DK-s képviselőtársam megsértődött, mert azt mertem neki mondani, hogy két évig járt egyetemre. Én nem bántásképpen mondom ezt, de azért vannak itt olyan szakmai szempontok; mert az ember akkor megy el vitatkozni valahova, ha valamilyen tudás birtokában van, és nem egy megírt papírból fölolvas valamilyen véleményt, és azzal azt gondolja, hogy letudta az egész dolgot. Én valóban egy szakmai alapon születendő döntést várok el a parlamenttől, és ezért mondtam azt mindenképpen, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e zárszót mondani. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Azt gondolom, van néhány olyan felvetés, amire mindenképpen célszerű volna érdemben reagálni. Nagyon sajnálom, hogy a vitában eddig részt vevő ellenzéki képviselők elhagyták az üléstermet - (Jelzésre:) egy kivétellel elhagyták az üléstermet -, pedig lehet, hogy mondanék néhány olyan információt, ami számukra is fontos lenne. Meglepetten vettem tudomásul, hogy képviselők hozzászólásaikban nem annyira jelen törvényjavaslatról, hanem mondjuk, az igazságszolgáltatásban a joggyakorlat egységéről kezdtek beszélni, illetve aggódtak a bírói függetlenség okán. Nem tudom, hogy föltűnt-e, hogy amikor személyében támadják Varga Zsolt András megválasztott Kúria-elnök urat, a Kúria egy bíráját, egy tanácselnökét támadják. Érdekes módon ez számomra nehezen fér össze azzal az aggodalommal, ami a bírók befolyásolásmentességétől vagy a bírókra ható valamiféle külső hatástól kívánná a bíróságot megóvni. Szerintem nagyon fontos: hangozzék el, kerüljön be az Országgyűlési Naplóba, hogy az Országos Bírói Tanács ülésén a Kúria egyetlen jelen lévő bírája a név szerinti szavazásnál igennel szavazott Varga Zsolt András megválasztására. Tehát az egyetlen, akinek van kúriai tapasztalata, ezt megtette. És végül, de nem utolsósorban tegyük már tisztába azt, hogy mit is jelent az, hogy van-e valakinek bírói-jogalkalmazói gyakorlata. És most meglepőt fogok tenni, az Azonnali című, mondjuk, kormánypárti elfogultsággal nehezen vádolható termékben írt a napokban egy Techet Péter nevű jogfilozófus egy hosszabb esszét, aki levezeti azt, hogy miért ítélkezés, miért ítélkező tevékenység az alkotmánybíráskodás. Azzal zárja az észrevételét vagy az írását, hogy „Az azonban mindenképpen
