Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
892 Köszönöm szépen, majd még egy pluszhozzászólásban folytatom. Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Vejkey Imre képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, vagyis az új Pp. 2018. január 1-jén lépett hatályba. Rendkívül nagy szükség volt az új eljárási törvényre, ugyanis két és fél évvel ezelőttig a bár többször módosított, de akkor is az 1952. évi III. törvény volt hatályban, vagyis egy sztálinista alapon létrehozott perjog, amelyet foltozgattak, bár az imént hallottuk a jobbikos vezérszónok által ennek a sztálinista alapon létrejött perjognak a dicsőítését, márpedig az Írásból Márk evangélista által tudjuk, hogy senki sem hasít új ruhából foltot ócska ruhára, hisz akkor az újat is tönkretenné, és az ócskára sem illenék az új folt. Továbbá tudjuk azt is, hogy újbort régi tömlőbe se töltsünk, mert az újbor szétvetné a tömlőt, ezáltal a bor kiömlik, a tömlő meg tönkremenne. Hát, pont ez történt a polgári perrendtartással is, a régi Pp. ugyanis még a kommunista tulajdon- és a sztálinista társadalmi viszonyok visszatükröződéseként jött létre két emberöltővel ezelőtt. (15.40) Ezen tények miatt a régi Pp. a foltozgatásai ellenére sem adott lehetőséget arra, hogy a már szabad Magyarország perjogát a magyar emberek érdekeihez méltóan - axión - szabályozza. Ugyan a rendszerváltást követően közel száz alkalommal módosította az Országgyűlés a Pp.-t, a polgári perrendtartást, azonban mindezek következménye az lett, amit az Írás mond: az új bor is elfolyt, és a régi tömlő is tönkrement. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezért bírt rendkívüli jelentőséggel a magyarok számára a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, vagyis az új Pp. szakmai megalkotása, parlamenti megvitatása és megszavazása, majd 2018. január 1-jével történt hatálybalépése. Az új Pp. hatálybalépése óta eltelt közel két és fél év tapasztalatai alapján, figyelemmel a hivatásrendek és a Kúria visszajelzéseire, született meg a T/13257. számú törvényjavaslat, melyet most tárgyalunk, melynek célja egyrészről az, hogy megkönnyítse a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulását, ezáltal egyszerűsítse a perindítást, és csökkentse a felekre háruló adminisztrációs terheket. A törvényjavaslat célja másrészről az, hogy rugalmasabbá tegye a per előkészítését szolgáló perfelvételi szak szabályait, csökkentve ezzel az eljárás formalizáltságát, továbbá kifejezetten segítve a jogi képviselő nélkül eljáró feleket. A törvényjavaslat célja harmadrészről az, hogy könnyítse a másodfokú eljárásban a felek jogérvényesítését, továbbá kiegyensúlyozottabbá tegye a Pp. hatásköri szabályainak módosításával a járásbíróság és a törvényszék közötti munkamegosztást. A törvényjavaslat célja negyedrészről pedig az, hogy a családjogi perekben a kiskorú gyermekek érdekeinek védelmét hatékonyabban biztosító új eljárási szabályokat alkosson, továbbá a családjogi perek sajátosságait figyelembe vevő, további különös eljárási szabályokat vezessen be. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem kívánom megismételni a Hajas Barnabás igazságügyi minisztériumi államtitkár úr expozéjában és Budai Gyula fideszes képviselőtársam vezérszónoklatában már elmondottakat, mely felszólalásokkal egyetértek, s mely felszólalások a törvénymódosítás minden részletére kiterjedtek, hanem csak néhány dologra hívnám föl a figyelmüket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat arra törekszik, hogy a pertárgy értékétől függetlenül növelje a törvényszék hatáskörébe tartozó vagyoni jogi perek körét annak érdekében, hogy egy optimálisabb ügyelosztás alakulhasson ki a járásbíróságok és a törvényszék között. Ugyancsak az optimálisabb ügyelosztást szolgálja a járásbíróság és a törvényszék között az a módosítás, hogy 2021. január 1-jétől a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve a képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek, az értékpapírból származó
