Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
882 folyamatában az adósságráta-csökkentés a 2019. évben is jelentős volt. Mindennek az idei év válságkezelése és az intézkedések finanszírozása szempontjából van kiemelt jelentősége. Mindezzel elmondtam talán a második gondolatot is. Amikor értékeljük a 2019-es költségvetés végrehajtását és értékeljük a kormányzat gazdaság- és társadalompolitikáját, akkor célszerűnek tartom figyelembe venni az előző évek folyamatait, és azt látni, hogy nem egy év kedvező számairól beszélhetünk, hanem hál’ istennek, éves, évtizedes kedvező tendenciákról. Ezt említve én nem tudok egyetérteni azokkal a mai nap megfogalmazódott általános gazdaságpolitikai-társadalompolitikai véleményekkel, amelyek szerint rossz irányba mennénk. Családpolitika. Többen elmondták, hogy sorsfordító, ha úgy tetszik, nemzetpolitikai szempontból kimagasló kérdés az, hogy a Kárpát-medencében hány magyar születik az elkövetkezendő években. Rögzíteni szeretném, hogy a 2019-es költségvetés végrehajtása során a kormányzat az előzetesen meghatározott célokra minden forrást rendelkezésre bocsátott, növekedtek összességében a családtámogatások összegei, és azt gondolom, ennek fontos szerepe van abban, hogy a termékenységi ráta a 2010 körüli szintről, az 1,1-1,2-es szintről ma a másfeles szint környékére érkezett el. Z. Kárpát Dániel képviselő úrral, ha megengedik, egy tekintetben azért vitatkoznék. Tehát: soha nem mondtuk azt, hogy ez a szint, ez a termékenységiráta-szint elegendő arra, hogy a népesség évtizedes viszonylatban számát tekintve ne csökkenjen, mégis egyrészről a tendenciát érdemes látni, másrészről azt is érdemes látni, hogy minden lehetséges eszközzel a kormányzat segíteni akarja azokat a családokat, ahol gyermekek vállalásáról döntenek. Ez a segítség nyilvánul meg szerintem abban is, hogy a házasságokat is támogatja a kormányzat, így tette 2019-ben is. Igenis, ahol a párok házasságban élnek, statisztikailag kimutatható, nagyobb a gyermekvállalási kedv. Tehát ha úgy tetszik, például az első házasok adókedvezménye egy demográfiai jellegű intézkedés, és örülnünk kell annak, hogy a házasságkötések száma soha nem látott mértéket ért el. Ami a mai napon szóba került talán másik átfogó kérdést illeti a társadalompolitikán belül, az az, hogy különböző társadalom- és gazdaságpolitikai intézkedések vajon a társadalom teljes szegmensére fókuszálnak-e, vagy pedig, ahogyan ellenzéki padsorokból, baloldali padsorokból elhangzott, csak a felsőbb rétegeknek jelent pozitív elmozdulási lehetőséget. A tények, megint azt kell mondjam, makacs dolgok. 2019-ben is az, hogy többen éltek munkából, mint segélyből, az egyének boldogulását jelentette, egyéni előrelépést jelentett, és az, hogy 2019-ben a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedett messze az infláció fölött, azt jelenti, hogy a szegényebb jövedelmi helyzetű munkavállalók is a reáljövedelmüket tudták növelni. (14.50) Hangsúlyozom, nem egyedi esetről van szó, nem 2019-ről van szó. Ha évtizedes viszonylatban nézzük, akkor megismétlem, én ezt egy komoly előrelépésnek tartom, hogy a kormányzati gazdaságpolitika előrelépést jelentett a legszegényebb anyagi helyzetben lévő embereknek, egyrészről a tekintetben, hogy segély helyett munkából tudnak megélni, másrészről a tekintetben, hogy a munkajövedelmeik, bármilyen jövedelmi kategóriában voltak, növekedtek. Az átfogó észrevételeket, kritikákat illetően talán a zárszámadásitörvény-javaslat is megerősíti a tisztelt országgyűlési képviselőket a tekintetben, hogy a kiemelt területek finanszírozása 2019-ben is növekedett. Igaz ez az oktatásra, igaz az egészségügyre, vagy igaz a jóléti jellegű kiadásokra is. Természetesen van még feladatunk. Én mindig minden költségvetési zárszámadási vitában elmondom, de tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy amikor egyes területek finanszírozásáról szólnak, akkor vegyék figyelembe azokat a tényszerű adatokat, amelyeket az Állami Számvevőszék is validált, amelyeket valósnak és megbízhatónak tartott, illetőleg amelyeket az államháztartás egésze szempontjából különböző nemzetközi szervezetek is értékeltek. Végül engedjék meg, hogy azt mondjam el, hogy én is egyetértek azon megállapításokkal, melyek szerint egy, talán mondhatom azt, különleges időszak utolsó évéről beszélhetünk 2019-ben, hiszen 2013 óta olyan gazdasági növekedést tapasztalhattunk Magyarországon, amely bőven meghaladta az európai uniós átlagot. Ez az időszak ért véget az idei évben, hiszen a koronavírus-járvány száz éve nem látott egészségügyi kihívást jelent, gazdasági értelemben pedig tíz éve nem látott gazdasági visszaesést eredményezhet. Az, hogy ma teljesen más eszközökkel tudjuk kezelni ezt a válságot, mint
