Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK):

870 korábban szervezni tudták az iskolás napokat, az mára elveszett, ezekkel a gyerekekkel az első óra előtt reggelizni kell, mert az utolsó étkezés bizony előző nap délután történt, még az iskolában, azóta ezek a gyerekek, legalábbis minőségi értelemben éheztek. Én tudom azt egyébként, hogy Hegedűs Zsuzsa tagadja ezt a jelenséget, de tanulmányok egész sora szól most már erről, hogy olyan leszakadó régióink vannak, amelyeket igenis jobban kellene tudni segíteni a központi költségvetésből. Elsősorban róluk beszélek, amikor azt mondom, hogy a pórul járt társadalmi csoportoknak nem vagy csak igen korlátosan jutott ebből a gazdasági növekedésből, amire hazánk még 2019-ben képes volt. A munkaalapú társadalom és azok a szavak, hogy önök azokért szeretnének tenni, akik a gyerekeikért, nem pedig a gyerekeikből szeretnének megélni, tisztelt képviselőtársaim, álságos és olvasatomban ráadásul bújtatott rasszista kijelentés. Ezt nem önök tették, államtitkár urak, akik most itt ülnek a teremben, de azt gondolom, hogy kell erről beszélni, mert az önök politikai közösségéből érkeznek ezek a kijelentések, amelyek az egyébként is meglévő társadalmi feszültségeket tovább növelik. A miniszter úr által említett CSOK-ot a már ingatlannal rendelkező középosztály és felső középosztály tudja leginkább hasznosítani, erről ellenzéki képviselőtársaim beszéltek már nemrégiben. Kérem önöket, hogy javítsanak ki, ha tévedek, de ezen a héten Zsigó Róbert képviselőtársunk azt mondta, hogy 70 ezernél is több vállalt gyermek után vették igénybe a CSOK-ot. Az otthonteremtési kedvezményt vállalt gyermek után igénybe venni azt jelenti, hogy azt feltételezem, hogy a jövőben a hitelképességem meg fogja engedni azt, hogy ezt a javarészt egyébként hitelből finanszírozott lakásvásárlást a jövőben is fogom tudni vállalni. Az itt felsorolt számok alapján 20 és 30 ezer közé tehető azoknak a családoknak a száma, akik olyan helyzetben vannak, hogy még meg nem született gyermekek után vették igénybe ezt az otthonteremtési kedvezményt, és mint már említettem, ez sok esetben jelentős hitelfelvétellel is jár. Akkor, amikor erről a törvényjavaslatról beszéltünk itt a Házban, én említettem azt, hogy a családokat támogató csomag, amelyet elfogadott a kétharmad, tartalmazza azt a kockázatot, hogy adott esetben, hogyha ezek a gyermekek, ezek a most vágyott gyermekek mégsem születnek meg, akkor mi történik ezekkel a családokkal, akkor vajon hány millió forintos támogatástól esnek el ezek a családok, illetve nem kényszerülnek-e a vágyott vagy megvásárolni vágyott ingatlant értékesíteni a piacon és aztán majd ebből hitelt törleszteni, és esetleg visszazuhanni egy korábbinál akár rosszabb lakhatási helyzetbe. Az sem egy magyar valóságtól elrugaszkodott gondolat, hogy a meg nem született gyermekek országa vagyunk. Tehát én amellett is érvelek, és ebben az államtitkár úrnak igaza van, rendkívül szellemes az a gondolat, hogy utólagosan nem áll módunkban változtatni a ’80-as években megszületett kislányok létszámán, akik ma a szülőképes korú nőknek a többségét adják. Ebben én egyetértek önnel. Azonban arról mindenféleképpen beszélnünk kell, hogy hazánkban jelen pillanatban arról is tanulmányok sora értekezik, hogy a gyermekvállalás egy olyan szegénységi kockázatot növelő tényező, amely nagyon sok családot érint rendkívül rosszul. Én amellett érvelek tehát, hogy az önök által most már évről évre tervezett központi költségvetés egy igen szűk társadalmi csoportnak jelent olyan előnyöket, amelyek kétségkívül nagy előrelépéseket hordoznak magukban, de erről már Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is beszélt korábban. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Számos család küzd a bölcsődei és az óvodai férőhelyhiányból adódó problémákkal. Az általunk tárgyalt költségvetési évben az Eurostat adatai alapján 88 ezer ember azért nem dolgozott vagy dolgozott jóval kevesebb időt, munkaórát annál, mint amennyit szeretett volna, mert nem jutott bölcsődei férőhely a gyermekének. Javaslatot nyújtottam be akkor azzal kapcsolatosan, hogy a nem állami fenntartású, vagyis az alapítványi és magánbölcsődék normatív finanszírozásának javításával jelentősen csökkenhetne ez a probléma. Látható is volt egyébként ezeknek az intézményeknek a statisztikai változásából az elmúlt években, hogy alapvetően a magánintézményeknek nagyon sok férőhelyet köszönhettünk, túl azon egyébként, hogy állami bölcsődei férőhelyek is teremtődtek, és ezeket nem tagadom, azonban a számuk messze elégtelen.