Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
864 Azzal nem vádolható, hogy ellenzéki portál lenne az Origo, a következő címmel jelentetett meg cikket: „A kórháznak jobban megéri levágni a lábat, mint megmenteni. Magyarországon háromszor annyi amputációt végeznek, mint az Európai Unió többi országában. Az úgynevezett rekonstrukciós érműtétekre a kórházak általában nem kapnak annyi támogatást, amennyibe a beavatkozás kerül.” Egyébiránt ezzel a kormánypárti sajtó is vastagon foglalkozott, és hivatkozik a hbcs-re, ez ugye, a homogén betegcsoportok finanszírozási konstrukciója. Nem olvasom fel, egyetlenegy mondatot engedjenek meg: „Az intézmények nem érdekeltek gazdaságilag az érbetegek ellátásában.” Egyébiránt a múlt évben volt is ilyen felszólalásom, nem biztos, hogy a költségvetés zárszámadásához kapcsolódott, de megemlítettem, hogy mennyivel értelmesebb lenne a mofettában a kezeléseket támogatni, mintsem a lábakat levágni. Egyébiránt most már úgy látom, hogy érsebész sincs az országban, vagy legalábbis nagyon kevés, mert több helyen megszüntették ezt a szolgáltatást. Nos, rátérek a saját mondandómra a nyugdíjügyek kapcsán, és ebből adódóan engedjék meg, hogy levegyem a maszkot, mert látom, hogy elég sokat torzít. (13.20) A múlt évben - lévén a költségvetés elszámolásáról szó, a múlt évi zárszámadásról van szó - a költségvetésben mintegy 2,7 százalékos nyugdíjemeléssel számoltak, és most már meg kell hogy állapítsuk évről évre, hogy minden évben alultervezik az inflációt. A múlt évben még a költségvetés vitájában felszólalva én magam ráirányítottam a figyelmet, hogy azért is érthetetlen volt ez a 2,7 százalékos beállított inflációs ráta, amivel a költségvetés tervezte a nyugdíjak emelését, mert a Nemzeti Bank már akkor jóval nagyobb inflációval számolt, emlékeim szerint mintegy 3,4 százalékos inflációs rátát tervezett a Nemzeti Bank. Ennek ellenére nem módosították a költségvetési törvényt, és a végén, láss csodát, 3,4 százalékkal kellett novemberben kiigazítani a visszamenőleges nyugdíjemelés mértékét. Ez a 0,7 százalékos különbség gyakorlatilag azt jelentette, hogy közel 23 milliárd forintot tartott vissza a kormány, gyakorlatilag ennyi pénzzel 10-11 hónapon keresztül a nyugdíjasok finanszírozták a kormányt, hiszen ezt az összeget nem kellett hónapról hónapra kifizetni a kormánynak. Van egy másik olyan tétel, ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül. Bizonyára ismeri államtitkár úr is, hiszen a költségvetéssel foglalkozik most már évtizedek óta, hogy van különböző méltánylásra alapot adó juttatás a nyugdíjrendszeren belül. Régebben még, mikor volt társadalombiztosítás és volt önkormányzata, évről évre a költségvetés tervezésénél a tb-önkormányzatok az érdekképviseleteket, szakszervezeteket, idősszervezeteket meghallgatva alakították a méltányosságból történő nyugdíjmegállapítás keretét, a méltányosságból történő nyugdíjemelés lehetőségét, és volt egy úgynevezett egyszeri segélyre is lehetőség évről évre. Ezeket a keretösszegeket, mert itt erről van szó, befagyasztották sok éven keresztül, egy jottányit nem mozdulnak el ezek az összegek. A méltányossági nyugdíj megállapítására most már évről évre mindösszesen 200 millió forintot terveznek. Ténylegesen, amikor megnéztem, hogy mennyit fordítottak ilyen tételre, akkor majdnem 200 millió forintot, 197 millió forintot fordítottak rá. Hangsúlyozom, itt keretösszeg van. Viszont mikor megnéztem azt, hogy mennyien kértek méltányosságból nyugdíjemelést, és mennyien kaptak, mennyi realizálódott, akkor ott nagyságrendekkel nagyobb az eltérés: 2423 fő igényelt, és mindösszesen 1037-en kaptak. Az indokolásból számomra nem derült ki, hogy egyszerűen nem voltak tisztában azzal, hogy ők nem lesznek jogosultak akár méltányossági nyugdíj megállapítására, most erről beszélek, és nincs, mondjuk, elegendő szolgálati idejük, vagy máshol szerezték a szolgálati idejük nagy részét, és mondjuk, a pro rata elv alapján az Európai Unió tagállamaiban, már tudjuk egyértelműen, hogy összeszámítási technika van, ez alapján kerülnek megállapításra, és így elutasították a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítást. Más a helyzet a méltányossági emeléssel. Itt szintén évek óta 800 millió forintos a keret, és ebből realizáltak mintegy 788 millió forintot. Több mint 53 ezren fordultak méltányossági kérelemmel a Kincstárhoz, mert most már nincs tb, a Kincstárhoz kell ezeket benyújtani, és akik ilyen igénnyel fordultak, mindösszesen 62,6 százalékuk kapott csak méltányossági emelést, az 53 ezerrel szemben 32 915-en.
