Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
854 Az előttünk fekvő zárszámadás indokolásában olvashatjuk, hogy a jóléti funkciókra 2019-ben az államháztartás kiadásainak 56,2 százalékát fordították. Az államháztartáson belül az oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek a kiadások 10,8 százalékát tették ki, valamint a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások funkcionális kiadásai az összkiadásokon belül 5,9 százalékot képviseltek. A kulturális tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadások aránya 0,2 százalékponttal nőtt, ami elsősorban a „Magyar falu” program alprogramjainak, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatásával és egyéb kulturális fejlesztésekkel, beruházásokkal magyarázható. Itt jegyzem meg, hogy 2020-ban elértük, hogy a „Magyar falu” programba bevonják a nemzetiségi kistelepüléseket is. Az oktatási tevékenységek és szolgáltatások funkciócsoporton belül az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, valamint a középfokú oktatás együttes kiadása az előző évhez képest 287,5 milliárd forintról 301 milliárd forintra, támogatása 277,6 milliárd forintról 291,7 milliárd forintra növekedett. A forrásnövekedés döntően az egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magánfenntartású köznevelési intézmények feladatainak támogatására szolgáló előirányzatokon jelentkezett. A hitéleti tevékenységek funkciócsoportba sorolt 2019. évi előirányzatok támogatásai összesen 67 milliárd forintra, kiadásai 70,7 milliárd forintra teljesültek. Az előző évhez viszonyítva a jelentős mértékű - 58,9 milliárd forint összegű - csökkenést elsődlegesen a 2019. évre betervezett, azonban a 2018. év végén megelőlegezett források rendezése érdekében átcsoportosított források, valamint a korábbi években megkezdett beruházások kifutása okozta. A rendelkezésre bocsátott további támogatások többek között megteremtették a lehetőséget a vallási közösségeknek a közösségi célok érdekében történő együttműködéshez. Mindezeken túl a 2019. évben is kiemelt figyelem irányult az egyházi intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére, a megkezdett beruházások továbbvitelére. Ennek keretében a nemzetiségek is részesültek támogatásban. A 2019. évben is jelentős forrás állt rendelkezésére az egyházi épített örökség védelme, közösségi programok és beruházások céljára. Az egyéb közösségi és kulturális tevékenységek funkciócsoportba sorolt előirányzatoknál a 2019. évi kiadás 55,7 milliárd forint, míg a támogatás 37 milliárd forint volt. E funkciócsoporthoz tartozik a civil önszerveződések működését és szakmai tevékenységét támogató Nemzeti Együttműködési Alap és több egyedi támogatás mellett számos civil szervezet számára is biztosított előirányzat. A 2019. évi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentés összegzése szerint a 2019. évi zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő teljesített költségvetési bevételi és kiadási adatok megbízhatóak. A zárszámadásitörvény-javaslat szerkezete és tartalma a jogszabályi előírásokkal összhangban van. A 2019. év során a hiányra és az államadósságra vonatkozó törvényi szabályok teljesültek. A 2019. évi központi költségvetés végrehajtásában a jog- és hatáskörrel rendelkezők a 2019. évi költségvetésben meghatározott pénzügyi keretek között, szabályszerűen gazdálkodtak a közpénzekkel. Az ÁSZ-jelentés két vizsgálati szempontját és azok megállapítását emelném ki. (12.30) Az első a 2. pont szerinti vizsgálat, amely arra irányult, hogy a zárszámadásitörvény-javaslat valósághűen mutatja-e be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat, és az abban szereplő bevételi és kiadási előirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak-e. A 2.1. számú megállapítás szerint a központi költségvetésben szereplő, központi kezelésű előirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak. A helyi és a nemzetiségi önkormányzatok támogatásaival kapcsolatos kiadások teljesítése megbízható, a megállapított megbízhatósági hibák összértéke nem érte el a lényegességi szintet. A 3. pont szerinti vizsgálat arra irányult, hogy a központi alrendszer bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzatok módosítása, a költségvetési maradvány megállapítása és az éves költségvetési beszámolók összeállítása során betartották-e a jogszabályi előírásokat. A 3.1. számú megállapítás szerint a központi költségvetés részét képező, központi kezelésű bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése során a jogszabályi előírások szerint jártak el. A helyi és a nemzetiségi önkormányzatok támogatásaival kapcsolatos kiadások teljesítése a jogszabályi előírásokkal összhangban történt.
