Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
809 vagyis gyors és hathatós segítséget tudunk nyújtani a családoknak, a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország gazdasági teljesítménye évek óta meghaladja az Európai Unió átlagát, 2019-ben is stabil költségvetés és csökkenő államadósság jellemezte az országot. Tavaly a gazdaság növekedésével Írország, Észtország és Málta mellett a leggyorsabbak között szerepeltünk az uniós tagországok rangsorában is, tehát hogyha nemzetközi összevetést kell önöknek felidéznem, akkor azt tudom mondani, itt is az élbolyban voltunk. Az uniós módszertan szerinti hiány a bruttó hazai termék 2,1 százalékában teljesült. Megjegyzem, ez az érték a zárszámadásitörvény-javaslat benyújtását követően az Eurostattal történt egyeztetések eredményeként alakult ki. Emlékeztetek arra, hogy a bruttóhazaitermék-arányos államadósság a 2010-es kormányváltáskori 80 százalékot meghaladó szintjéről 2019 végére 65,4 százalékra mérséklődött, tehát közel 15 százalékponttal tudtuk csökkenteni az elmúlt években az államadósságunk arányát, és mindeközben az adósság devizaaránya a 2011-es 52 százalékról 20 százalékra, a külföldi tulajdonban lévő papírok aránya pedig 65-ről 34 százalékra csökkent. Mindazt a sérülékenységet tehát, amely a magas államadóssággal együtt járt, azt az elmúlt években jelentősen tudtuk csökkenteni. Emlékezetes, hogy 2016-ban ismét a befektetésre ajánlott kategóriába került Magyarország. Egy furcsa, ellentmondásos viszony van a hitelminősítő intézetekkel, szükség van arra, hogy nemzetközi kibocsátásokkor az ő értékelésük is meglegyen, azonban tapasztalatunk szerint egyre többször szubjektív elemek is bekerülnek ezekbe az értékelésekbe. Nos, azért állapítsuk meg, hogy 2019-ben, amikor ilyen típusú minősítésváltozás volt, akkor felminősítettek bennünket, azaz egy szinttel kedvezőbb kategóriába került Magyarország. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év gazdasági folyamatainak értékelése során fontos néhány dolgot kiemelnünk. Mindenekelőtt hadd térjek ki arra, hogy mi adta a magyar gazdaság növekedésének a lendületét, mi volt az az elem, amely támogatta ezt a növekedést. Összességében azt tudjuk mondani, hogy szinte minden ágazat, minden elem érdemben járult hozzá ehhez a növekedéshez. A legnagyobb mértékben az építőipar teljesítménye nőtt a tavalyi évben, nagyban köszönhetően a kormány otthonteremtési programjának, és mindeközben a hagyományosan erős szektoraink, többek között a szolgáltató szektor, az ipar, az agrárium teljesítménye is stabil maradt, az egyik legfontosabb gazdaságinövekedés-ösztönző faktorunk továbbra is az ipar maradt. A hazai és a külföldi befektetők bizalmát egyaránt és nagymértékben erősítette az elmúlt évek pénzügyi és makrogazdasági stabilizációja. Ennek megfelelően 2019-ben csaknem 13 000 milliárd forint értékű beruházás valósult meg hazánkban, a beruházási ráta pedig meghaladta a 27 százalékot. A növekedés másik pillére a háztartások 4,2 százalékkal bővülő fogyasztása, tehát nemcsak a termelői szektorok teljesítettek jól tavaly, hanem azok a felhasználói oldalon lévő szektorok is, mint a háztartások fogyasztása vagy éppen az export. Erre is hadd térjek ki: a külkereskedelmi folyamatokat tekintve a magyar áruexport 4,4 százalékkal növekedett, és bár a tavalyi évben az import növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az áruforgalmi többlet így is továbbra is magas, csaknem 4,3 milliárd euró volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasági teljesítménye megalapozta a családokat középpontba helyező gazdaságpolitika folytatását. Amint azt már említettem, 2019-ben a kormány meghirdette a családvédelmi akciótervet, amelynek keretében a gyermeket vállaló és gyermeket nevelő családokat támogatjuk. Ebbe a körbe tartozik emellett például a kétgyermekes családok kedvezménye, amelyet a kormány a havi 17 500 forintról 20 ezer forintra emelt gyermekenként, ennek is köszönhetően 2019-ben nettó 60 ezer forinttal maradt több ezeknél a családoknál az előző évhez, 2018-hoz képest. Bevezettük a gyermekek otthongondozási díját az önellátásra képtelen gyermeket ápolók tevékenységének elismeréseként. 2019-ben ez havi 100 ezer forint, ami a következő években fokozatosan növekedve 2022-ben eléri majd az akkori minimálbérnek az összegét. A lakossági terhek mérséklése érdekében 2019-től 18 százalékról 5 százalékra csökkentettük a hőkezelt tejekre vonatkozó áfakulcsot, a kormány tehát továbbra is az adócsökkentés politikáját folytatja. Erre még szeretnék a későbbiekben visszatérni. A lakossági átutalásokat tranzakciónként 20 ezer forintig mentesítettük a pénzügyi tranzakciós illeték alól, és 2019. július végétől ugyancsak tranzakciónként 20 ezer forintig mentessé vált a postai csekkbefizetés, valamint a Magyar Államkincstár általi közvetlen lakossági értékpapír-forgalmazás is.
