Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója: - HOLMAN MAGDOLNA JULIANNA, az Állami Számvevőszék alelnöke, a napirendi pont előadója:
796 gazdálkodás megfelelősége, illetve az Alaptörvényben meghatározott elvek érvényesülése terén is. A vagyonnyilvántartás egyik alapvető feltétele a vagyongazdálkodásnak, ezért az jelentheti a nyilvántartás megfelelőségét, ha az a vagyongazdálkodást, annak kitűzött céljai megvalósítását támogatja. A most napirenden levő törvényjavaslat ezen a téren eredményez előrelépést, különösen azért is, mert a Számvevőszék, ahogy már korábban említettem, az éves rendszerességgel végrehajtott ellenőrzései során többször is megállapította, hogy a vagyonnyilvántartás terén tapasztalt javulás ellenére azt rendre szabályszerűségi hiányosságok jellemezték. Érdemes visszatekinteni tíz évet az időben. Akkor az Állami Számvevőszék 2010-ben és 2011-ben is megállapította, hogy az MNV Zrt. a rábízott vagyon nyilvántartását nem tudta ellátni, mert a tulajdonosi joggyakorlók részére a vonatkozó jogszabályok nem írtak elő adatszolgáltatási kötelezettséget, 2011-ben pedig az ÁSZ megállapította, hogy sem az MNV Zrt., sem a Nemzeti Földalap mint egyéb tulajdonosi joggyakorló, nem tudta nyilvántartásai alapján meghatározni teljeskörűen a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok körét. Az MNV Zrt. a 2012. év adatai vonatkozásában ugyan kezdeményezett adatgyűjtést a tulajdonosi joggyakorlók felé, azonban ez továbbra sem eredményezett megbízható, hiteles vagyonnyilvántartást. Az egységes vagyonnyilvántartáshoz szükséges jogszabályi alapokat először rendeleti szinten teremtette meg a jogalkotó 2014-ben, mely alapján az adatszolgáltatás kötelező volt valamennyi tulajdonosi joggyakorló számára. A Számvevőszék egyébiránt az ellenőrzési tapasztalatok alapján, tanácsadó funkciója keretében, elemzést is készített a témában „Elemzés az állami vagyon korszerű és megfelelő nyilvántartásáról” címmel. A jelen törvényjavaslathoz pedig egy szakmai háttéranyagot készítettünk, mely mint az irományhoz tartozó háttéranyag elérhető az elektronikus rendszerünkben, és ebben a tájékoztatóban az elemzés linkje is megtalálható. A vagyontörvény jelenlegi módosítása egyrészt törvényi szintre emel egyes jelenleg rendeleti szinten rögzített, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó szabályokat, másrészt megállapítja a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásokból felépülő egységes állami vagyonnyilvántartás vezetéséhez szükséges törvényi szabályokat. Ez szabályozási szinten előrelépést jelent az állami vagyon teljes, egységes és pontos nyilvántartása felé, hiszen az új szabályozás célja a vagyongazdálkodás átláthatóságának és nyomonkövethetőségének a biztosítása. (19.50) Ezenkívül fontosnak tartom kiemelni, hogy a szabályozás az egyes adatszolgáltatásokhoz felelősséget is társít az adatszolgáltatás beazonosíthatóságának előírásával. Fontos kiemelni, hogy a javaslat létre kívánja hozni az MNV Zrt. által vezetett tulajdonosijoggyakorlói jegyzéket, melyben minden tulajdonosijog-gyakorlónak regisztrálnia kell. Ez is a vagyonnyilvántartás egységességének a célját szolgálja. Tisztelt Ház! Indokolt külön szólnom a javaslat 10. §-ában foglalt rendelkezésről, mely szerint a tulajdonosijog-gyakorló egyoldalú jognyilatkozatával állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesíthet. Ez a jogintézmény nem új, hiszen a 2021. évi költségvetést megalapozó törvényben foglaltak szerint az MNV Zrt. a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezése érdekében egyoldalú nyilatkozatával állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesíthet. Az egyoldalú nyilatkozat általi jogviszony létesítése a vagyonkezelési jog létesítéséhez szükséges szerződéses jogi formához képest hatékonyabban biztosítja a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás elvének az érvényre jutását. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései során számos olyan esetet feltárt az elmúlt években, hogy vagyonkezelési vagy -hasznosítási szerződés nélkül használ egy intézmény nemzeti vagyont, így például a vagyonkezelői szerződést nem kötötték meg vele, vagy megkötötték, de a szerződés hatályát vesztette, azonban a nemzeti vagyont az intézmény mégis tovább használja, és ennek megfelelően könyveli is. Más esetekben az érintettek, a tulajdonosijog-gyakorló és vagyonkezelő kötöttek ugyan vagyonkezelési szerződést, ugyanakkor nem gondoskodtak a vagyonkezelési szerződés jogszabályi változásoknak megfelelő módosításáról, vagy a hatályos szerződés nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek. A jelenlegi módosítás ezt a hasznosítási módot jeleníti meg a gazdálkodásra vonatkozó általános rendelkezések között.
