Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
790 hanem exponenciálisan, és nem tudni, nem lehet felmérni pontosan, hogy tíz év múlva, húsz év múlva milyen nagy problémák lesznek, és hogyan fognak a mai fiatalok megélni és élni. Nem véletlenül volt, amikor az IPCC most már két évvel ezelőtt arról beszélt a jelentésében, hogy tíz évünk van hátra, hogy érdemben tegyünk valamit, hogy a gazdaság szerkezetében, a gazdaságunkban alapvető változtatásokat érjünk el, és hogy radikális lépéseket kell tenni - nyilván ezzel összefüggésben is - a kibocsátásnak a visszaszorítására, és hogyha halaszthatatlanul nem fogunk lépni, akkor nem nagyon fogjuk tudni elkerülni az éghajlatváltozás katasztrofális hatásait. Azért néhány mondattal mégiscsak ki kell térnem arra, hogy nem nagyon vagyunk klímabajnokok. Tehát előszeretettel mondja a kormány, politikusok, kormánypolitikusok, hogy Magyarország klímabajnok, milyen klímaambiciózus célokat tűzünk ki ezzel a 40 százalékkal. Nem, nem vagyunk klímabajnokok, és Magyarország, azt látjuk, például most az Európai Unió Bizottságának értékeléséből, itt valahol azért a végén kullog. Be kell látnunk, hogy ez a 40 százalékos csökkentés, szén-dioxid-csökkentés kevés. Egyébként ezt már 2013 végére egyszer elértük, azóta növekedési pályára kerültünk, és folyamatosan csökken az az előny, amit már 2013 végére elértünk. Tudjuk azt, hogy Ursula von der Leyen 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célt jelölt meg az Európai Uniónak, de ezzel szemben az Európai Parlament már 60 százalékos csökkentést fogadott el, miközben tudjuk azt, hogy tudósok most már arról beszélnek, hogy 65 százalékos szén-dioxidcsökkentést kell elérni, hogyha valóban 1,5 Celsius-fokon belül akarjuk tartani a hőmérsékletemelkedést. Mi azért bízunk abban, hogy decemberben az Európai Unió Tanácsa ülésén nem fogja majd a kormány blokkolni, nem fogja vétózni legalább ezt az 55 százalékos szén-dioxid-kibocsátást. Egyébként, hogy ha Magyarországot nézzük, azért azt is látjuk, hogy a megújuló energiaforrások használata még mindig alacsony szintű, messze elmaradunk az Európai Unió ambiciózusabb célkitűzéseitől. Ezt sokszor elmondtuk, hogy a szélenergiát azt nem nagyon szereti a magyar kormány, gyakorlatilag majdnem azt jelenti, hogy betiltotta. Egyébként a napenergia tekintetében sem az igazán jó utat választja, hogy ha azt nézzük, hogy elsősorban nem a családi házak tetején segítette meg szorgalmazza a naperőművek, napelemek használatát, hanem értékes zöldfelületeket vesz el. Sőt, nemrég ilyen hír is volt, hogy még mezőgazdasági területet is elvettek valamelyik gazdától, és oda építenek, de most ebből a szempontból, hogy ez hogyan történt, részletkérdés. De az biztos, hogy a napenergiát nem ezekre a zöldterületekre, zöldfelületekre kell telepíteni, hanem sokkal inkább meg kellene keresni ezeket a beépített vagy barnamezős területeket. Egyébként itt azt sem látjuk, hogy elindult volna a kormány részéről az épületszigetelési programon való igazi gondolkodás, továbbra is azt látjuk, hogy a személyi közlekedés van előnyben a közösségi közlekedési formákkal szemben. Nem látjuk, tehát az első éghajlatváltozási cselekvési tervben sem látjuk azt, hogy milyen konkrét alkalmazkodási lépések vannak határidővel, forrással garantálva, pedig most már ez év végén lejár. Itt a kérdés az, hogy majd hol lesz és hogy alakul a folytatás. Abban, gondolom, egyetértünk, hogy nagyon sok a tennivaló, de egy kicsit akkor nézzük meg azt is, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat milyen mértékben és hogyan segíti az éghajlatvédelmi célokat. A csomag nagy része az jogharmonizációs és egyszerűsítő elemeket tartalmaz. Az egyszerűsítések során a kibocsátáskereskedelmi rendszer több elemének szabályozása a törvényből a végrehajtásról szóló rendeletbe kerül át, illetve megszűnnek a párhuzamos szövegrészek. Ezeket támogatjuk, mert például a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi elemeinek részletszabályai valóban nem törvényi szintre valók, és a gyorsan változó EU-s jogi környezethez a rendeleteket könnyebben és gyorsabban lehet illeszteni. Persze elvárjuk, hogy a kormány ne éljen vissza a lehetőséggel, és biztosítsa a megfelelő szakmai egyeztetést és tájékoztatást. Azt is jó iránynak tartjuk, hogy a felügyeleti díj helyét a megújított és a kibocsátással arányos számlavezetési díj veszi át. A jogharmonizációs módosításokkal egy kivételével egyetértünk - egy -, ugyanis nem értjük azt, hogy a Svájcból érkező légijáratok miért kerülnek ki a kibocsátáskereskedelmi rendszerből. Az LMP számára elfogadhatatlan a repülésnek adott bármilyen kedvezmény, már így is bújtatott támogatásban részesül az ágazat az adókedvezmények miatt, miközben tudjuk azt, hogy ez a legszennyezőbb közlekedési mód. Tehát inkább a repülési igények visszaszorításán és a vasúti alternatíván kellene dolgozni.
