Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NUNKOVICS TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
785 százalékáért felelős. Ezzel Magyarország az EU tagállamai közül a középmezőnyben helyezkedik el, a fejlett országokhoz képest pedig a 20. legkisebb kibocsátó. Magyarország a világon azon kevés országok közé tartozik, amely eddig is úgy tudta csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, hogy a gazdaság teljesítménye eközben folyamatosan nőtt. 2018-ban 5,1 százalékos GDP-növekedés mellett 0,9 százalékkal sikerült csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2019-ben pedig 4,5 százalékos növekedés mellett az adatok szerint 0,3 százalék volt a csökkenés. Azért harcolunk, azon dolgozunk, hogy az uniós ambiciózus szintről olyan döntések szülessenek, amelyek az egyes tagállamok között igazságos és arányos kötelezettségvállaláson alapulnak. A legfontosabb cél az, hogy ne háruljon a magyar családokra többletteher, miközben más európai országok alulszerepelnek a klímaváltozások terén. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. A Jobbik vezérszónoka Nunkovics Tibor képviselő úr, ő következik. Parancsoljon! NUNKOVICS TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Igazából azt látjuk, hogy itt egy kötelező ratifikációról van szó, amelynek azért vannak olyan elemei, amelyek szerintem üdvözlendők. Nyilván itt reméljük azt, hogy majd a bürokráciacsökkenés valóban meg fog valósulni. Én a magam részéről örülök neki, hogy a miniszteri jóváhagyás rendszere ki fog ebből kerülni, hiszen igencsak lassította ezt a rendszert, a hatékonyságot. Meglátjuk majd, hogy a gyakorlatban az új rendszer felállása, az új elbírálási rendszer hogyan fog működni. Én azt gondolom, hogy ezt majd azért nyitva kell hagyni, és ha kell módosításokat végrehajtani, akkor azt minél hamarabb meg tudjuk majd tenni, látva a gyakorlati tapasztalatokat. Itt nagyon sok mindent hallhattunk Böröcz László képviselőtársamtól, ezeket a szokásos kormánypárti kijelentéseket, hogy mennyire elhivatottak a klímaváltozás elleni harcban. Úgy látom, hogy ez mostanában egy eléggé hullámzó tendenciát mutat önöknél. Egy-másfél évvel ezelőtt még Orbán Viktortól hallhattunk olyan kijelentéseket, hogy az ellenzék klímahisztit folytat, majd utána, felismerve azt, hogy ez tényleg egy nagyon fontos téma - még a koronavírus-járvány előtt egyre több embert foglalkoztatott mind Magyarországon, mind az Európai Unióban -, elkezdtek foglalkozni a témával. Ekkor jelent meg a klímavédelmi akciótervük is, amely az elmúlt évek gyakorlatát nézve, azt mondom, hogy előrelépés volt, nyilván nagyon sok mindenben lehetett volna még itt fejlődni vagy komolyabb célokat kitűzni, de az előtte lévő semminél és annál, hogy hogyan épült le az elmúlt tíz évben a környezetvédelem Magyarországon, és ennek az intézményi rendszere hogyan épült le, meg a jogszabályi rendszere, ahhoz képest ez egy előrelépés volt. Azt azonban sajnos meg kell jegyeznünk, hogy egyre inkább látható, amire én az elmúlt hónapokban, fél évben, évben próbáltam felhívni az önök figyelmét, hogy ne csináljuk azt, hogy a jövő energiaforrásából, a napenergiából egy családi bizniszt csinálunk. Most már egyre inkább érezhető, hogy megjelentek a fideszes cégek, megjelentek az Orbán Viktorhoz közeli vállalkozók, olyan vállalkozók is, akik nem is magyarok egyébként, itt a török üzletemberre gondolok, Adnan Polatra, akik nyilván ebben a METÁR-rendszerben egy jól kifizetődő bizniszt látnak. Most Borsod megyében már azt halljuk, hogy gazdálkodóktól - és itt előbb még a vidékfejlesztésről volt szó - vesszük el a földet, a földművelés vagy az állattenyésztés lehetőségét azért, hogy napelemparkokat hozzunk létre. Én tudom, hogy ez nagyon fontos, de azért ne áldozzunk be családokat ennek oltárán. Én azt gondolom, hogy nagyon sok olyan hely van még Magyarországon, ahol ezeket meg lehet valósítani. (18.50) Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban meg annyit mondanék még képviselőtársamnak, hogy azért azt lássuk be, hogy 1990-től, tehát a rendszerváltástól olyan ütemben szűntek meg Magyarországon a gyárak, a nehézipar, ami a kibocsátásra jótékony hatással volt - az emberek életére, fizetésére meg életvitelére nyilván nem, hiszen rengeteg munkahely megszűnt, de egyébként a környezetvédelem szempontjából vagy a levegőszennyezettség szempontjából ez egy előrelépés volt -, csak azóta viszont, 2013-14 óta pedig megint elkezdett növekedni ez az adat. Nyilván
