Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - A családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
772 A törvénytervezet jelentős nóvuma, látjuk, hogy az őstermelői tevékenységek mellett kiegészítő tevékenységek végzésére is lehetőséget ad. Ezzel a gazdaság nyilván diverzifikálható, több lábon állhat. Különösen az őstermelők, családi gazdaság esetén fontos, hogy a kiegészítő tevékenységek bevételi korlátját megemeljük. A családi gazdaságban ugyanis különböző felkészültségű és érdeklődésű családtagok dolgozhatnak együtt a közös gazdaság sikerén. Ha nagyobb lehetőséget teremtünk a tevékenységük diverzifikálására, akkor sokkal könnyebben bevonhatók a gazdaság életébe az esetleg eltérő érdeklődésű családtagok, és így esélyt teremtünk, hogy generációkon átívelő, sikeres családi gazdaságok épüljenek. A változtatás a vidék megtartóképességét is javíthatja azzal, hogy a gazdálkodó család felnövekvő tagjai szélesebb lehetőséget kapnak a családi gazdaságban maradáshoz, amivel idővel a gazdaságátadás is gördülékenyebb, sikeresebb lehet. Éppen ezért az LMP javasolja, hogy a kiegészítő tevékenységek végzésének korlátját az éves bevétel negyede helyett annak a felében határozzuk meg, ezzel nyissunk utat arra, hogy a gazdálkodó családok fiatalabb generációja könnyebben megtalálja a helyét a családi gazdaság keretei között. A felnövekvő generáció úgy válhasson a családi gazdaság részévé, hogy azt kiegészítő tevékenység végzésével teszik többlábúvá, jövedelmezőbbé. Legyen ez a tevékenység akár a falusi turizmus, kézműves tevékenység, akár a mezőgazdasági szolgáltatás, az bizonyára illeszkedni fog a családi gazdaság adottságaihoz. Ez az intézkedés kulcsfontosságú abban, hogy a fiatalok vidéken maradjanak, és később a gazdaságátadás is sikeres legyen. Az elmondott észrevételeken, javaslatokon túl az LMP még néhány módosítás benyújtásán dolgozik. Célunk, hogy a törvény részletszabályai a lehető legjobban szolgálják a kistermelők és a családi gazdálkodók érdekeit. Ilyen fontos kérdéskör például, hogy lehetővé tesszük-e, hogy az őstermelői termékeket megbízottak is értékesíthessék. Ez teremtené meg a lehetőséget az őstermelők értékesítési együttműködésének. Lehetőséget nyitna arra, hogy az egymással együttműködő őstermelők egymás termékeit is értékesíthessék, ezzel szélesebbé tehetnék a termékkörüket, és könnyíthetnék egymás számára a piacra jutás terhét. Tehát szeretnénk, hogyha ezt önök is megfontolnák. A megbízottakon keresztüli értékesítés segítené a Magyar Nemzeti Bank által is támogatott - ez egy érdekes kitét, ezt nemrégen tudtuk meg, hogy támogatják - rövid ellátási láncok kialakulását, a kosárközösségek, bevásárlóközösségek terjedését. Ezek a társadalmi kezdeményezések egyre szélesebb körben terjednek, de én azt gondolom, hogy önök ezt nagyon jól tudják. A fogyasztók ellátása és a termelők megmaradása miatt is nagyon fontos a szerepük erősödése. A bevásárlóközösségek szervezésében is óriási könnyebbség lenne a bizományi értékesítés lehetősége. Az őstermelői családi gazdasági rendszer átalakítása és annak adminisztrálása komoly felkészültséget, jelentős ügyfélszolgálati kapacitást igénylő feladat. Nyilván ezzel is önök teljesen tisztában vannak. Éppen ezért javasolni fogjuk, hogy tegyék lehetővé az őstermelők számára, hogy ennek az adminisztrációnak elektronikus formában is eleget tehessenek. Az elektronikus ügyintézés komoly terheket vehet le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózatáról, és gördülékenyebbé teheti az ügyintézést. A törvénytervezet az adóelőleg megállapítására is bonyolult szabályokat szab meg. Ennek kapcsán két módosító javaslatot fogunk benyújtani az őstermelők adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Azt tartanánk a legszerencsésebb megoldásnak, ha eltörölnék az őstermelők adóelőlegmegállapítási kötelezettségét. Véleményünk szerint ennek a költségvetés bevételei szempontjából nincs akkora jelentősége. Alternatív megoldásként megfontolni javasoljuk, hogy az adóelőleget az előző évi jövedelem 50 százaléka alapján határozzák meg. Az őstermelők családi gazdasága esetén fontos kérdésnek tartjuk az átalányadózás felső értékhatárának rugalmasabbá tételét. Bízunk benne, hogy olyan megoldást tudunk mi is javasolni, ami a részt vevő tagok számát jobban követi, de mégsem ad visszaélésre lehetőséget. Ennek módját abban látjuk, hogy a főállású gazdálkodó tagok számát vegyük számításba a bevételi korlát meghatározásában. A törvénytervezet jelentős előrelépés lehet az érintett gazdálkodási formák területén, azok működésének, adózásának egyszerűsítése szempontjából, de azért nem mehetünk el teljesen szó nélkül amellett, hogy a kormánynak és az Országgyűlésnek is lesznek, vannak további teendői a kistermelők segítése, támogatása kapcsán.
