Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - A családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
764 Az adózás oldaláról természetesen a kft.-khez is vagy bt.-khez, a társas vállalkozásokhoz is hozzá kellett nyúlni, hiszen a felszólalásom elején említett üvegplafont át kellett törnünk. Arra kellett ösztönözni a vállalkozásokat, hogy fejlesszenek, hogy beruházásokat vigyenek végbe, ami növeli az árbevételüket, és ehhez igazából a különböző vállalkozások saját tulajdonosainak fizetett bérleti díj adómentessége adta az ötletet, hogy hogy lehetne ezt más bevételi forrásokra is kiterjeszteni. Így jutottunk el odáig, hogy akkor legyen adómentes, szja- és taomentes az, ha valaki a kapott normatív támogatást kiveszi a cégéből. Vagy legyen tao- és szjamentes az, ha valaki a termőföldnek, amit utána odaad legalább 15 évre a cégének, a vételárát ki tudja venni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, hogy egy nagyon komoly változás előtt áll a magyar vidék, ez a jogszabály nagyon komolyan és jó irányba befolyásolja a működésüket. Úgyhogy én arra kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen azt gondolom, ezzel tudunk a magyar vidék szolgálatában nagyon sokat tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Magyar Zoltánnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Amit a Fidesz megígér, az meg is történik, az úgy is lesz - ugye, ma már erről beszélgettünk egy teljesen más ügy kapcsán -, némi iróniával. Sajnos, ennél a törvénynél is el tudom ezt mondani. És nem azért, mert ne támogatnánk, természetesen előre tudom bocsátani, hogy lesznek hozzá módosító indítványaink, de összességében ez egy olyan jogszabálycsomag, amely valóban csökkenti a bürokráciát azok számára, akiket érint, valóban tisztább képet teremt a mezőgazdaságban tevékenykedők körében, attól függően, hogy milyen működési formában tevékenykednek, és valóban tartalmaz érdemi járulék-, adócsökkentéseket, tehát azt tudom mondani, hogy akiket érint, bizony azok számára ez tartalmaz pozitív elemeket, és éppen ezért fogjuk is tudni támogatni. A problémám sokkal inkább azzal van, ami nincs a jogszabályban, illetve amit egyébként elvártunk volna a családi gazdaságokról szóló törvényben, hiszen azért ez egy nagy múltra visszatekintő jogszabály, legalábbis az ígéretek tekintetében. 2010 óta több parlamenti ciklus minden félévében folyamatosan számonkérem önöket azzal kapcsolatban, hogy mikor érkezik be végre egy átfogó jogszabály, amely rendezi ezt a területet, és önök mindig elmondták, hogy már előkészítés alatt van, néhány hónapon belül jön, csak tessék türelemmel várni. Most végre örömmel olvastam a címét, hogy benyújtották, aztán megnyitva rájöttem, hogy igazából nagyon leegyszerűsítve ez csak egy adóoptimalizálási törvény, amely segíti az eddig szürkezónában tevékenykedő vagy éppen csak az adózást optimalizálni kívánó gazdaságok mindennapjait, amit, még egyszer mondom, tudunk támogatni, de ennél egy sokkal bátrabb lépést vártunk volna önöktől. Nem hiszem, hogy ez a jogszabály fogja megoldani például azt, hogy a vidéki gazdaságból kikerült, az elmúlt évtizedekben kikerült százezrek képesek lesznek ide visszaintegrálódni. Akik ma egy adott településen, faluban komoly gazdálkodónak számítanak, ez, ugye a település területeitől és a helyi adottságoktól függően kettő, három vagy akár öt családot is jelenthet, számukra ez egy nagyon pozitív javaslat, és el is kell fogadni. A kérdés az, hogy ettől valóban életképesebb lesz-e a magyar vidék, valóban lehetőséget teremtünk-e több családnak arra, hogy visszataláljon a vidéki gazdaságba, és valóban minőségi életet, a helyben maradásra buzdító életet tudnak-e kínálni gyermekeiknek, unokáiknak. Nem hiszem, hogy ez az a jogszabály, ahhoz ez nagyon bátortalan és nagyon kevés területet érint. Nem hiszem, hogy ez fogja megoldani az agrárgeneráció-váltást, amelyről megint oly sokat beszélünk itt mint problémáról. Zárójelben hozzáteszem, tudom, hogy nem magyar sajátosság és Európa nagy része ezzel küszködik, de mégiscsak érdemes lett volna ezzel kapcsolatban is bátrabban hozzáállni ehhez a kérdéshez. Vagy az öröklés problémáját is említhetném, amit megint csak folyamatosan kerülgetnek, és ami nélkül hozhatunk bármilyen jogszabályokat - akár az osztatlan közös földterületekkel kapcsolatban meghozott törvényre is utalhatnék -, a probléma újra fog termelődni.
