Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - Bősz Anett (DK) - a Magyar Nemzeti Bank elnökének - „Mi van a visszapattanással?” címmel - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
76 „Mi van a visszapattanással?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! A Magyar Nemzeti Bank elnöke távolléte miatt válaszadásra Virág Barnabás alelnököt jogosította föl. Mivel a miniszterelnökön és a minisztereken kívül olyan szabályt nem hoztunk, hogy helyettesíthetők, tehát ilyen értelemben meg kell önt kérdeznem, hogy elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy személyesen a Magyar Nemzeti Bank elnökétől kéri a választ. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm, elnök úr, elfogadom az alelnök úr válaszát. ELNÖK: Köszönöm szépen. Bősz Anett képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! (A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.) BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Tavasszal a kormány és a jegybank rendkívül optimista becsléseket adott ki arról, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben tud talpra állni. A legoptimistábbnak Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke tűnt. Május közepén is 2-3 százalékos idei növekedésről és a válság V alakú lefolyásáról beszélt. Történt mindez akkor, amikor nem volt komolyan vehető gazdasági tényező Európában, aki az úgynevezett gyors visszapattanásra számított volna. Ekkor már a magyar kormány is 3 százalékos visszaeséssel számolt konvergenciaprogramjában, az Európai Bizottság pedig 7 százalékos recessziót jelzett előre. Ebből lett a második negyedévre hazánkban 14,5 százalékos visszaesés. Ideje szembesülni tehát azzal, hogy a korábbi évek monetáris politikája után a jegybanknak alig maradt eszköze a gazdasági növekedés támogatására, emiatt csak az államháztartási hiányt lehet elengedni. Ez meg is történt: július végén a hiány az eredeti tervezett hatszorosa volt, év végére akár a GDP 10 százalékát is elérheti. Év végére az államadósság a Fitch Ratings várakozása szerint 78,3 százalék lesz, ezek szerint pedig a 2010-es, Orbán Viktor által akkor szörnyűségesnek tekintett 80,6 százalékos adósságot tíz év alatt sikerült kemény munkával 2,3 százalékponttal csökkenteni. Hasonlóan eredményes gazdaságstratégiai tervezéssel az Alaptörvényben célul kitűzött 50 százalékos adósságrátát 133 év alatt, tehát 2143-ra sikerülhet elérni. Az így megmaradt pénz sem olyan gazdasági szektorokba vándorolt a tapasztalatok szerint, amely a gazdaság megmentését, vállalkozások, munkahelyek megteremtését szolgálja. Tisztelettel kérdezem tehát az alelnök urat, hogy hol marad a visszapattanás. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A válaszra Virág Barnabás alelnök úrnak adok szó. Parancsoljon, alelnök úr! Gondolom, ez lesz most a szűzbeszéde itt a parlamentben. Gratulálok! VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kérdéssel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a tavaszi prognózisok mögött három alapvető feltevés volt a jegybank részéről, három alapvető állítás volt a jegybank részéről. Az első állításunk az volt, hogy a magyar gazdaság erős immunrendszerrel, erős fundamentumokkal rendelkezik. A második állításunk az volt, hogy a magyar gazdaság egy sikeres járványkezelést tudhat majd maga mögött az első hullám kapcsán. A harmadik állításunk vagy a harmadik felvetésünk pedig az volt, hogy a járvány második hulláma nem következik be, és a világ és azon belül Európa nem szembesül még egyszer egy hasonló vagy még akár nagyobb kihívással, mint az első hullám kapcsán láttunk. A kérdésére a válasz egyértelműen az, hogy a második hullám az, ami a növekedési kilátásokat jelen pillanatban a világon mindenütt mozgatja.
