Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
742 valamint megújítása, mint a személyiadat- és lakcímkártya-nyilvántartás informatikai rendszere, a közúti közlekedési és a hozzá kapcsolódó nyilvántartások informatikai rendszerei, illetve a személyazonosítást lehetővé tevő okmánynyilvántartások informatikai rendszerei. Szeretném még itt, felszólalásom elején hangsúlyozni, hogy az említett három nagy csoportba tartozó nyilvántartások megújítása nemcsak a háttérfolyamatok gyorsulását fogja eredményezni, hanem a magyar állampolgárok számára is egyértelműen érezhető változást fog eredményezni. Tisztelt Ház! Láthatjuk, hogy a jelen javaslat számos törvényi rendelkezést igyekszik módosítani és újraszabályozni. Az államtitkár úr az expozéjában igen részletesen ismertette a törvénytervezet által érintett törvények terjedelmes módosítására irányuló koncepciót, így én csupán csak a javaslat főbb pontjaira kívánok reflektálni. A benyújtott tervezet kilátásba helyezi a személyazonosító igazolványok részleges megújítását. Ez a módosítás jogharmonizációs szempontból nélkülözhetetlen, tekintettel arra, hogy az Európai Unió valamennyi uniós polgár vonatkozásában a tagállamok által kiállított okmányok tartalmi és formai követelményeire irányadó egységes szabályozást vezet be 2021. augusztusi hatálybalépéssel. Számunkra szinte már természetes, hogy az uniós polgárságból fakadóan élhetünk a szabad mozgás és tartózkodás jogával, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érvényes személyazonosító igazolvánnyal egyik tagállamból a másikba szabadon utazhatunk, viszont egységes szabályozás hiányában a nemzeti személyazonosító igazolványok biztonsági szintje jelentősen eltérhet egymástól, a különböző tagállami szabályozások közötti differenciák pedig növelik a hamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázatát. Engedjék meg, hogy itt kiemeljem azt, hogy a hazánkban 2016-ban bevezetett, csippel felszerelt, az EU-ban a legkorszerűbbek közé tartozó elektronikus személyazonosító igazolvány döntő mértékben megfelel a most felállított kritériumoknak, sőt Magyarországon az ujjlenyomatnak a személyazonosító igazolványon való elhelyezése már eddig is opcionális lehetőség volt, míg ezt az Unió a jövő év augusztusától nóvumként kívánja bevezetni kötelező jelleggel, a 2019/1157 EU-rendeletnek való megfelelés alapján. Szembetűnő tehát, hogy a nemzeti jogunknak ezen a területen csupán minimális módosításokat kell végrehajtania. Szeretném kiemelni, hogy a javaslat be kívánja vezetni az úgynevezett naplórendszert, ami azt jelenti, hogy a személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának garantálása érdekében a nyilvántartást kezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben fogja rögzíteni a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő összes információt. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, valamennyi állampolgár üdvözli azon módosítást, amelynek az értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó irat helyett a hatóság elektronikus adatkapcsolat útján tud majd hozzáférni a szükséges információkhoz. Ily módon az ügyfélnek nem lesz szükséges az eljárás során igazolnia a felelősségbiztosítás meglétét, hiszen ezt az informatikai szakrendszerek a jövőben megteszik helyette. Szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat mindemellett pontosítja a járműnyilvántartás fogalmát is. Az elektronikus ügyintézés elterjedése és az informatikai eszközök közigazgatási felhasználása szempontjából előremutató elképzelés az államtitkár úr által is hivatkozott kioszk terminálok elhelyezése, ugyanis a kioszk, amelynek eljárásjogi státuszát - nagyon helyesen - rendezi a törvényjavaslat, átmenetet képez a tradicionális, hivatalnokok közreműködésével zajló személyes ügyintézés és az elektronikus ügyintézés között. Üdvözlendő a kormány azon terve is, hogy egyre több és több kioszk jelenjen meg az ország különböző pontjain, amelyek fokozatosan egyre több ügy intézését teszik majd lehetővé. Jól ismert tény, hogy ahhoz, hogy a döntéshozók naprakész és hiteles forrásból származó, pontos adatok alapján tudjanak tájékozódni, elengedhetetlennek bizonyul a Központi Statisztikai Hivatal alapos és körültekintő munkája. Éppen ezért lehetővé kell tenni a KSH számára, hogy a lakossági adatfelvételek során a lehető leghatékonyabb módon tudja felvenni a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal. E cél elérését szolgálja a javaslat azon rendelkezése, miszerint a KSH a jövőben megkapja a polgárok nyilvántartott egyes elérhetőségi adatait azon okból kifolyólag, hogy se postán, se személyes felkereséssel, se pedig a kérdezőbiztossal ne zavarják őket olyan esetekben, amikor a személyes felkeresés útján történő adatgyűjtés egyszerűen lehetetlenné válik. Ha példaként vesszük a
