Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:

722 CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt fekszenek előttünk az ez évi adótörvény-módosítások, és sajnos sok meglepetés nincs bennük. Nem akarom eltagadni azt a tényt, hogy ez a módosító csomag sok elemében akár támogatható is lehetne, sok elemében viszont olyan módosításokat tartalmaz, illetve olyan módosítások hiányoznak belőle, amelyek sajnos elfogadhatatlanná teszik ezt a mai Magyarországon. (13.20) Egy kicsit olyan érzésünk van, mintha önök az adótörvények módosításának kidolgozásakor nem vették volna észre, hogy jelen pillanatban egy, a járvány okozta gazdasági válság van az országban, és ez nemcsak a cégeket érinti, hanem az itt élő emberek mindennapjait. Én azt gondolom, hogy két vagy talán három olyan elemét kell kiemelni ennek a salátatörvénynek, amivel igazolni tudom az állításainkat. Először is azzal kezdeném, hogy önök hazudnak reggel, délben meg este, és ez egészen szégyenteljes. Én emlékszem arra, hogy ez év tavaszán, a járvány első hulláma idején önök azt mondták, hogy a gépjárműadók önkormányzatoktól való elvétele egy ideiglenes helyzet és hogy ez a későbbiekben meg fog szűnni. Itt van előttünk egy törvény, ahol le van írva, hogy ez márpedig így marad, drága barátaim. Jól látható az a centralizációs törekvés, ami az adókivetés és adóbeszedés jogát apránként, icipici apró szeletenként elvonja az önkormányzatoktól. Beszéltük akkor is, most is el kell mondanom, hogy ezek a bevételek a megnövekedett feladatok mellett komoly érvágást jelentenek az önkormányzatoknak. Én tudom, hogy erre mi lesz az előterjesztői válasz, el fogja mondani, hogy ez milyen kis összeg, és hogy az önkormányzatoknak is ki kell venni a részüket a védekezésből. Ezzel két probléma van, tisztelt államtitkár úr, tisztelt Ház. Mégpedig az, hogy ez a törvényjavaslat már nem csak a védekezés időszakáról szól, nem csak a pandémia időszakáról szól; ez az adóbevétel elveszett, jól láthatóan végleg az önkormányzatok számára. A másik probléma ezzel az érveléssel az, hogy az önkormányzatok ma Magyarországon nagyon is kivették a részüket a védekezésből, mindenféle költségtérítés nélkül látták el pluszfeladatként a településeiken élő időseket, a településeken élő beteg embereket, a településeken élő, karanténba kényszerült honfitársainkat. Azért, abban, gondolom, nincs közöttünk vita, hogy ez pénzbe kerül, és az én tapasztalataim pedig kivétel nélkül azt mutatják, hogy az önkormányzatok ebben a feladatban is kiválóan helytálltak, sőt nagyon sok olyan önkormányzatot tudok mondani vidéken és Budapesten egyaránt, akik plusztámogatásokat nyújtottak a dolgozó embereknek, akikről önök rendszeresen megfeledkeznek - de ez nem része az előttünk fekvő adótörvénycsomagnak. Ennek a történetnek a második eleme a dohánytermékek adóztatása, illetve a pálinka adómentessége. Érdemes fölhívni a figyelmet arra a kétlakiságra, ami megjelenik ebben az adócsomagban. Egyrészt önök tetszelegnek az egészségvédő szerepében, amikor megemelik a dohánytermékek adóját - szerintem ez rendben van egyébként -, másrészt viszont ingyenessé kívánják tenni vagy mondjuk úgy, hogy adómentessé kívánják tenni az otthoni, illetve bérpálinkafőzést 50, illetve 86 literig évente, abban az országban, amit ezzel foglalkozó szakemberek úgy fogalmaznának meg, hogy egymillió alkoholista országa. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Kormányzat! Miért ragaszkodnak önök ennyire az ingyenes pálinkafőzéshez? Miért gondolják azt, hogy ennek a mai magyar társadalomnak ebben a gazdasági válságban az olcsó pálinkára van szüksége? Nem véletlenül inkább az volna a helyes irány, hogyha azt mondanák, hogy olcsó alapvető élelmiszerekre van szükség? Nem az volna a helyes irány, hogy azt mondjuk, hogy, kedves honfitársaim, csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját, ezzel is csökkentve az alapvető élelmiszerek árát, mert - ahogy egyébként elhangzott a hetekben - az volna az egyik legjobb védekezés, hogyha például friss, jó minőségű gyümölcshöz jutnának mindennap a gyerekeink, az unokáink, mi magunk vagy édesanyáink, édesapáink. De hogyha veszünk egy hatfős családot, és mindenkire számítunk három darab almát naponta, az 18 darab alma. Ez körülbelül, nem akarok butaságot mondani, azt mondja, hogy 40 deka fejenként, 40 deka pedig hattal szorozva 2,5 kilóra jön ki. Tehát egy hattagú család napi 2,5 kiló almát elfogyaszthatna, de a mai árszínvonal mellett ez havonta sok tízezer forintjába kerül egy családnak.