Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 20. kedd - 157. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz):

684 vezetőjétől, hogy egyenlő mércét alkalmazzon, és hogy valóban a jogállamiságot egy jogi feltételrendszernek, ne pedig egy politikai pallosnak használják, illetőleg az is elhangzott, hogy noha önök pontosan tudták azt, hogy nem épül diktatúra Magyarországon a koronavírus-járvánnyal összefüggő védekezés kapcsán, önök mégis hatalmi szándékból azt tették itthon és külföldön, hogy ennek az ellenkezőjét állították. Ebben elévülhetetlen felelősséget visel az önök pártelnöke is, a Jobbik pártelnöke is. Emlékezzünk, amikor ő itt királlyá koronázásról beszélt, miközben - ahogy ez a videóban elhangzik - akkor is ő is, most is pontosan tudta, hogy az, amit állítanak, egész egyszerűen nem igaz. (Dr. Gyüre Csaba: Mint ahogy te is!) A politikában elvek és vízió nélkül nem lehet hosszú távú sikereket és eredményeket elérni. Ebben az értelemben a cél bizonyosan nem szentesíti az eszközt. Olyan politikai erő tud sikeres lenni, amely az országot akarja építeni, a városokban, a falvakban élők biztonságát és gazdasági előrejutási feltételeit akarja segíteni. A mai ellenzéki oldalon ez a belátás, ez az ősi tudás nem látszik. A hatalom nem cél, eszköz az emberek szolgálatában. Kérem az ellenzéki oldalt, hogy ezt soha ne felejtse el. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Aktuális ügyeink” címmel a Fidesz képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Böröcz László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok különböző indíttatású és értékrendű ember foglal helyet itt, a parlament padsoraiban, és ugyanígy megannyi eltérő helyzetű, foglalkozású és gondolkodásmódú ember él ma Magyarországon, de abban biztos vagyok, hogy az itt ülők döntő többségének és a magyar emberek 99 százalékának is a családja a legfontosabb, és bármit megtennénk értük. Fiatal apaként magam is jól tudom, hogy gyermekeket nevelni nemcsak felhőtlen öröm, hanem fáradságos munka is. De azt hiszem, minden szülő nevében mondhatom, hogy nincs szebb az őszinte gyermekkacajnál, és nincs felemelőbb érzés a feltétlen szeretetüknél. Az igazi öröm, boldogság idő- és munkaigényes. Ez igaz a családra is, ezért nem az a célunk, hogy megoldjunk minden problémát az emberek helyett, hanem az, hogy segítsük a könnyebb boldogulást a hétköznapokban. Egy polgári kormányzatnak a család nemcsak az egyén szintjén fontos, hanem a közösség meghatározó egységeként és a nemzet jövőjének zálogaként is. Ezért kifejezetten komoly szemléletbeli különbség van bal- és jobboldal között a családok támogatásának mértékéről és módjáról. A baloldal visszatérő mondása, hogy emeljük az alanyi jogon járó juttatásokat, például a családi pótlékot, és legyünk nagyvonalúak. Ezt ők 2010 előtt meg is tették. Igen ám, de általában elfelejtik hozzátenni, hogy mindeközben eltörölték az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A Gyurcsány-kormányok alatt pedig tizenötször emelték az energia árát, ami leginkább a családokat hozta rendkívül nehéz helyzetbe, és ez csak a jéghegy csúcsa. A szemléletbeli különbség pedig az alanyi jogon járó juttatások hasznosságát jelenti. Ha a családok gyermekvállalási kedve kizárólag a pénz mennyiségétől függene, akkor például Németországban vagy Ausztriában nem csökkenne folyamatosan a születendő gyermekek száma. Tehát a megoldást nemcsak a konkrét anyagi támogatás jelenti a mi megközelítésünkben, hanem ezzel párhuzamosan a családok megbecsülése a hétköznapokban, az erőfeszítéseik elismerése és támogatása úgy, hogy az motiválja őket, és nem utolsósorban munkára is ösztönözzön. De mit is jelent ez a gyakorlatban? A 2015-ben indított otthonteremtési programunk mára számtalan elemmel bővült; legutóbb otthonfelújítási támogatással, amit január 1-jétől lehet igényelni a gyermekes családoknak, legfeljebb 3 millió forintig. Az állam átvállalja a felújítási költségeinek a felét, és ezáltal segíti a gyermekeket nevelő családokat, másrészt az építőipar fellendítéséhez is hozzájárul ezzel az intézkedéssel. Szintén mostani újítás, hogy az új építésű otthonok értékesítésének áfatartalmát 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a kormány január 1-jétől, és azok a családosok, akik igénybe veszik a CSOK-ot, visszaigényelhetik az 5 százalékos áfát, sőt illetékmentesen juthatnak hozzá otthonaikhoz. 2021. január 1-jétől pedig további 6 hónappal meghosszabbítja a hitelmoratóriumot a kormány a

Next

/
Thumbnails
Contents