Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 19. hétfő - 156. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
665 De hát, kérem szépen, miért is lenne ez másként egy olyan politikai kurzusban, ahol verbális plebejusok az ország urai? Mondom, verbális plebejusok, mert a miniszterek, az államtitkárok, de maga a kormányfő is olyannyira a luxus rabjává vált, hogy lassan már megszokott az is tőlük, hogy helikopterrel járnak ebédelni, vagy pedig luxusjetekkel focimeccset nézni. De hát nincs ez másként Debrecenben sem, hiszen a hermetikusan elzárt, ahogy mondtam, őrökkel védett luxusiskolában több fideszes politikuscsalád is érdekelt, közte a polgármesternek is odajár a gyermeke. Miközben egy gyermek oktatására az Orbán-kormány havonta alig 50 ezer forintot szán, addig ez a szám a debreceni luxusiskolában ennek a többszöröse, 141 ezer forint. És nincs ezen mit szépíteni. Azok a debreceni adófizetők, mi debreceniek álljuk a multimilliárdos fideszes csemeték luxusiskolájának költségeit, akiket a járvány okozta szociális és gazdasági válság mellett az önkormányzatok legyalulásával az Orbán-kormány még inkább a tönk szélére sodort, nemhogy az árokparton hagyott, hanem berúgott az árokba minket. Debrecen most több mint 1,4 milliárdos hitel felvétele mellett döntött úgy, hogy különben azokat a városüzemeltetési kiadásokat is meghúzta, amelyek Debrecen város lakóit érintenék. A Nemzetközi Iskola működési támogatását persze nem, mondanom sem kell, és még egyszer mondom, ahova a polgármester és számos fideszes gazdasági szereplő, politikus gyermekei járnak, annak a költségvetését természetesen nem bántotta. Így most kézen-közön, kérem szépen, 200 ezer debreceni a polgármester és néhány fideszes milliárdos gyermekét támogatja a befizetett adóforintjaiból és az 1,4 milliárd forintos felvett hitelünkből. A Fidesz megint a szegényektől vett el, és azt a gazdagoknak adta. De azt kell hogy mondjam, rossz hírem van: 2022-ben ez az iskola minden debreceni kisdiák számára ki fogja nyitni a kapuit. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Varju László és dr. Gyüre Csaba tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik képviselője következik: „Tovább a demokrácia felszámolása útján” címmel mondja el napirend utáni felszólalását. Parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, merre tovább, merre tovább? Azt látjuk, hogy folyamatosan 2010 óta az Orbán-kormány a bíróságoknak mint önálló hatalmi ágnak a maga alá gyűrésére törekszik, folyamatosan tesz lépéseket 2010 óta, és ezeket a lépéseket szeretném itt most felsorolni. Az első volt Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogellenes eltávolítása a Legfelsőbb Bíróság éléről. Később aztán a strasbourgi bíróság is kimondta ennek a jogellenességét, és a magyar államnak bizony nagyon komoly kártérítést kellett fizetnie. Ugyanezzel egy időben volt a bírák kényszernyugdíjazása is, amit elrendelt az akkor kétharmados kormány, ami egyértelműen a bírák megfélemlítését célozta, azt üzenve, hogy mi bármit megtehetünk. Aztán az OBH számára túlhatalmat adott, és mindezt a bírósági önigazgatási rendszer rovására tette. Majd ennek élére, az OBH élére, az Országos Bírósági Hivatal élére Handó Tündét nevezte ki, aki az egyik fideszes vezető politikus felesége, aki aztán rendszeresen szembement a bírói önigazgatási szervek véleményével, ezzel nem kis nemzetközi botrányt robbantott ki. A következő még nagyobb nemzetközi botrány volt, ez pedig az önálló közigazgatási bíróságok, illetve önálló legfelsőbb közigazgatási bíróság létrehozásának kísérlete, ahol a bírák az igazságügyminisztertől közvetlenül függtek volna, és ezzel gyakorlatilag kivonták volna a közigazgatási területeket a bírósági rendszerből, és akár politikailag irányított ítéleteket is hozhattak volna ezek a bíróságok. Szerencsére a nagy nemzetközi tiltakozás hatására ezt nem tudták megtenni. Azonban a „lassú víz partot mos” elvet követte ezek után az Orbán-kormány, és megváltoztatta az eddigi stratégiát: hozott egy olyan döntést, amely szerint az alkotmánybírákat ezentúl bírákká lehet kinevezni egy ilyen egyszerű döntéssel, amelyet automatikusan a köztársasági elnök meghoz. Hogy miért is tette ezt? Azért, hogy szépen az alkotmánybírák be tudjanak ejtőernyőzni egyenesen a Kúriára, és ott nevezhessék ki őket akár tanácsvezető bírókká, de, mint ahogy a mai állapot mutatja, nemcsak tanácsvezetővé, hanem még a Kúria elnökévé is lehet kinevezni. Ezt a mai nap nagyon
