Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 19. hétfő - 156. szám - Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
636 nem kell kivenniük a részüket a védekezés költségeiből, józanul nem lehet másra visszavezetni, mint az EBRD-paktumra. Közben megérkezett államtitkár úr... (Varju László: Miniszterhelyettes! - Dr. Orbán Balázs: Még le se ültem...) Bocsánat, miniszterhelyettes úr - elnézést, a maszk! De azt gondolom, hogy ő is tisztában van azzal, hogy a bankok által befizetett bankadó négy év alatt leírható. Tehát az egyenlege ennek a befizetésnek nulla. Ugyanakkor a Lehet Más a Politika januárban benyújtott egy törvényjavaslatot, ami a banki terhek csökkentésére vonatkozott, és ha megvizsgáljuk ezt a javaslatot, akkor ott azért előkerül, hogy a magyar bankrendszer profitabilitása duplaakkora, mint például a gazdaságilag sajnos előttünk járó Lengyelországé; nem kicsivel nagyobb, hanem a duplája. Tehát Magyarországon a bankoknak körülbelül az egy főre jutó nyereséghányada kétszer akkora, mint amekkora profitot Lengyelországban realizálni tudnak. A magyar kormány nem gondolta azt, hogy támogatni kellene egy olyan javaslatot, ami például a hitelfolyósítási díj eltörléséről szól. Pedig igazándiból, ha belegondolunk, ez a díj teljesen indokolatlanul terheli a hitel törlesztőit. Előtörlesztési díj eltörlése, ami megint egy teljesen indokolatlan lépés. Tehát kötök egy hitelszerződést egy pénzintézettel, és ha úgy hozza az én tehetségem vagy jó szerencsém, hogy korábban tudok törleszteni az adósságomból, az nekem pluszköltségembe kerül. Egy igazságtalan és a bankokat szemérmetlen módon kiszolgáló díjról van szó, de a kormány nem gondolta, hogy ilyen és hasonló díjak eltörlésével egyrészt támogathatnák a magyar lakosságot, és nem gondolták azt, hogy ezzel például a bankok profitrátáját akár csökkenteni is lehetne. Tehát összefoglalva, azt gondolom, hogy ez a szükséges minimum, köszönjük szépen azok nevében, akik ehhez a lehetőséghez hozzáférnek, és az volna a kérésem a tisztelt kormány felé és a kormány képviselői felé, hogy fontolják meg annak a lehetőségét, hogy az érdekeltek vagy a résztvevők körét jelentősen tágítsák ki, mert bár kis segítség, a túléléshez pont elég lehet. Ne felejtsük el azt a tényt, hogy az a most be nem fizetett törlesztőrészlet, amit a moratórium lejárta után kell befizetni... - ott azért komoly költségek fognak pluszban rátevődni azokra a díjakra, amiket gyakorlatilag késve, a moratórium után fizet be az adós. Azt gondolom, hogy ez egy támogatható törvényjavaslat, de sokkal-sokkal kevesebb, mint amit a honfitársaink elvárhatnának a magyar kormánytól. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy olyan törvény tárgyalásához fogunk hozzá gyakorlatilag ripsz-ropsz, nagyon sietve, amelyben egyébként a sietséget sok tekintetben a helyzet és a kormány eddigi magatartásának következményeként kialakult gazdasági helyzet egyébként indokolttá is teszi, hogy meg kell próbálni segíteni a törvény címében foglaltaknak megfelelően egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekkel. De a helyzet az, hogy mindaz, ami eddig elhangzott, annak alapján kitűnik, hogy a kormány és a kormányt támogató képviselők nem veszik észre, hogy azonnal ellentmondásba kerülnek. Erre szeretnék két vonatkozásban rámutatni, majd egyébként pedig a véleményemet kifejteni. (20.20) Az első ilyen, hogy mennyien és kik vehetnek részt a törvény eredményeként vagy a törvény nyomán kik kerülhetnek be abba a lehetőségbe, hogy a moratórium náluk meghosszabbítható vagy pedig folytatódik. Képviselőtársam itt már utalt arra, hogy igen, büszkék vagyunk arra, hogy önök büszkék arra, hogy 450 milliárd forint lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak, miközben korábban egyébként 2000 milliárd forint is volt ezen a területen. Ebből nyilvánvaló, hogy jóval kevesebbeknek van lehetősége erre, mint ami egyébként volt. Magyarul, akiknek erre most lehetősége lesz, azok száma jóval kevesebb. De ez nem csak attól függ, hogy mi mit gondolunk vagy mit vélelmezünk erről, mert egyébként a Magyar Nemzeti Bank kimutatása alapján is az erre jogosult lakossági hitelek darabszáma alapján annak 31 százaléka veheti igénybe ezt a moratóriumi
