Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik):
478 a legfontosabb motivációja a mindenkori egyesült Németország kormányának, hogy a mindennapokban mindenki megélhesse azt, amire teremtetett, és amihez úgy érzi, hogy affinitása van. Az esélyegyenlőség, a demokratikus jogállami rendszer maradéktalanul érvényesül, és bár rengeteg kritika éri a német kormányzatot a migrációhoz való viszonyában, egyet nem lehet elfelejteni: Németország kormányzata keresztény alapokon áll. 1998-ra a német egyesítést követően a keletnémeteknek már 59 százaléka mondta azt, hogy javultak az életfeltételei 1990 és 1998 között. Ez azért volt nagy dolog, mert nagyon sokan szkeptikusak voltak Kelet-Németországban, hogy vajon ez az egyesítés számukra előnyt hoz-e. A mai napig is azért elég sokan azt mondják, hogy többet vártak ettől. 1996-ra nálunk viszont a bérek reálértéke 26 százalékot csökkent, ami azt jelenti, hogy Magyarország hiába egy új demokratikus rendszerben, piacgazdasági viszonyok között tudta építeni életét, képtelen volt azt az utat járni, amit Németország sikeresen abszolvált. A nyugdíjak reálértéke Magyarországon ez idő alatt 31 százalékra csökkent, és 2004-re érte el újra Magyarországon az 1989-es szintet. Csak pár adatot hoztam ide párhuzamosan Németország, az egyesült Németország és Magyarország összehasonlításában, és azt tudom mondani, hogy nekik sikerült, nekünk sajnos nem. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük. Most megadom a szót Steinmetz Ádámnak, a Jobbik képviselőjének, aki napirend utáni felszólalásra jelentkezett: „Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Szőlősgyörökön is” címmel. Parancsoljon! DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A somogyi emberek képviseletében kívánom a tisztelt Ház figyelmét felhívni a Lengyeltóti térségében élők hosszú évek óta fennálló és mind ez idáig megoldatlan problémájára. A 2010-es évek elején Szőlősgyörökön az ivóvíz nitrittartalma miatt közegészségügyi veszélyhelyzet állt fenn, és ugyanebben az időben a szomszédos Gyugyon az ammóniumtartalom 23 százalékkal haladta meg a határértéket. Ennek a problémának a kezelésére 2013 szeptemberében a Lengyeltóti és Környéke Ivóvízminőség-javító Társulás 278 millió forintot kapott, európai uniós forrást, vissza nem térítendő támogatást, és mivel a társulás tagjainak - név szerint: Lengyeltóti, Kisberény, Öreglak, Gyugy és Szőlősgyörök településeknek - közös a vízellátó rendszere, így a vízminőségi problémát együttesen kívánták megoldani. És annak idején mit ígértek az embereknek, tisztelt képviselőtársaim? Idézem: „A beruházás során minimálisra csökken majd a vezetékes ivóvíz károsanyag-tartalma, hosszú távon megalapozva az itt élőknek az egészséges élethez és környezethez való jogát.” És bár a támogatást az utolsó forintig elköltötték, az ivóvíz minősége nem javult, sőt rosszabb lett. A szőlősgyöröki emberek elmondása alapján a víz barnás színű, kellemetlen szagú, vasas, lényegében ihatatlan, megfogja a mosott ruhát, nyomot hagy a kádon, a mosdókon, és nem egy esetben a háztartási gépeket is tönkreteszi. Mint ahogy említettem, a probléma évek óta fennáll, de egyre elviselhetetlenebb, és különösen a nyári hónapokban, amikor a megnövekedett vízigény miatt a szőlősgyöröki rendszert lekapcsolják a lengyeltóti hálózatról, és így a szőlősgyöröki kutak látják el a település ivóvízellátását, amelyeknek egyáltalán nem biztosított a vastalanítása és szűrése. Korábban egyébként egy lakossági fórumon Móring József Attila jelenlétében mondták el, hogy a víztől az ember zuhanyozás után büdösebb, mint azt megelőzően. (20.00) De a helyzet azóta sem változott, ezért felvettem a kapcsolatot a Dunántúli Regionális Vízmű illetékes vezetőjével, aki arról tájékoztatott, hogy a víz rossz íze a magas vastartalomnak köszönhető, a barnás színe pedig a vízvezetékben előbb lerakódó, majd utóbb leszakadó vas- és mangáncsapadék
